Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)

III. A város a honvédelem szolgálatában

204

III. A város a honvédelem szolgálatában

114.

Pest, 1848. augusztus 27.

Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök Pápa városát a dunántúli nemzetőrség gyülekezési helyéül jelöli ki

A miniszterelnök augusztus 27-én kelt rendeletében Pápát jelölte ki a dunántúli nemzetőrség gyülekezési helyéül. A megyei Állandó Bizottmány augusztus 31-én tárgyalta a rendeletet, s végrehajtására több intézkedést hozott. Pápára állandó bizottmányt nevezett a nemzetőrség szervezésére, ugyanakkor értesítette a Drávánál szolgálatot teljesítő gróf Esterházy Károly főparancsnokot, gróf Esterházy Pál és Havranek Lajos őrnagyokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy alakulataik hazatértekor a fegyverzetet összegyűjtsék, Pápára szállítsák, s az önkéntes zászlóalj felszerelésére fordítsák.

3057/nö.

A’ ministerelnök Veszprém megye közönségének.1^

Pápa város stratégiailag alkalmas fekvése szükségessé tette a’ kerületbeli önkéntesen alakuló nemzetó'rseregeket itt öszvegyűjteni, és szervezni, hogy annak idejében hazánknak védelmére használhatandó, az ellenség eleibe indít[t]athassék.

Felszólítom önöket, hazafiúi lelkesedésöket ismerve, e sereg vezérével, Kosztolányi Mór1« őrnaggyal egyetértve, oda munkálódni, hogy a vitézek szál[l]ásolásokban, élelmezésökben fogyatkozást ne szenvedjenek, egyszóval segédkezet nyújtani, hogy e működés minél előbb és minél fényesebb sükert szülhessen.

Pest Augustus 27. 1848.

Gróf Batthyány Alajos

FORRÁS: VeML V.ioi.b. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának iratai. 1848. No. 1882. Eredeti, hiteles leirat. *

*94 Hasonló tartalmú levelet kapott a többi kerületi székhely (Arad, Szolnok és Vác), illetve az illetékes megyék (Arad, Heves és Pest vármegye). Vö. MÓL Országos Nemzetőrségi Tanács iratai 1848. No. 3057/nö. jelű fogalmazat.

>95 Kosztolányi Mór (1806-1884) Bars megyei birtokos családból származott, a 33. cs. k. gyalogezredből lépett át az 1. honvédzászlóaljhoz. 1848. augusztus 27-től őrnagy, a dunántúli nemzetőrség főparancsnoka, október 30-tól a feldunai hadtest alezredese, 1849-től a vár átadásáig a komáromi várőrségnél csapatparancsnokként szolgált. BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Bp., 1987.