Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
I. Pápa a reformkorban
Pápa a reformkorban 55 azomban, a meleg istálló eleget, különösen tüdó'vészt; hogy is ne? Nézze csak figyelemmel meleg istállóban álló marhát reggel, ’s látni fogja, hogy annak majd minden szőrén egy csepp izzadság áll, már most az efféle marha kihajtatik a vízre itatásra, azután befogatik, és sokszor a zordon, kegyetlen hideg télben kint állani kéntelen, keresztül fázik, csak úgy remeg, a párolgó lukak bedugulnak, a tüdő, mely a meleg istállóban, a’ meleg léget szívta be, ’s így egészen felhevülve, egyszerre kint az igen hideget vevén magába, ki csudálkozhatik, ha ezen hirtelen való (változásban) a marha egéssége megbomlik; azért vagy gőzölgő, ’s a melegséget kivezető kéményeket kell az épületbe helyhezni, vagy pedig az alszélről való ablakokat le kell szedetni, ’s minden módon azon lenni, hogy a melegség, melly az istál[l]óban van, sokat a’ külső levegőtől ne külömbözzék; igaz, hogy ezt a’ béres, ki a’ meleg istál[l]óban jó kényelmesen, mint a fűtött szobában, hál, nem igen fogja szeretni, mert jobb szeretne pőre gatyában, csizma nélkül ott heverészni, de ezzel a gazda ne törődjék, hanem inkább azon legyen, hogy a béres, mint szeres, egésszen felöltözve, minden előforduló állapotra készen lehessen. Valahány a gazda, annyiféle vetőt ajánl, vagyis rendszert ajánl, vagyis tart a legjobbnak; de ezen nem kell csudálkozni, mert a’ körülmények is mindenhol kiilömbözők; úgy nem külömben a’ föld minősége. P[éldának] o[káért]: a’ kinek jó rétje nincsen, csak úgy gazdálkodik jól, ha a gazdasági rendszerében az elégséges takarmánynak termesztését is felveszi, úgy ellenkezőleg: a’ hol felesleges, és elégséges jó rét van, az esztelenül cselekednék, ha nagy részét földjeinek takarmánytermesztésre fordítaná. Továbbá, vannak némellyek, kik ugart hagyni, vetéseknek tartják, és ez áll is ott, hol a’ föld kevés, a trágya fölösséges és annyi, hogy én minden 3-ik évben a’ földemnek 1/3-át jó erőssen megtrágyázhatom; hol azomban a’ föld sok, a’ trágya nem elégséges, ott ugart nem hagyni, annyit tesz, mint a’ földet kizsarolni és terméketlenné tenni. Eleven példát vehet az érdemes város a’ maga saját pusztájában, melly mivel minden évben vettetett és mellette elégségesen nem trágyáztatott, sok vál[l]olkozónak még a magját is alig adta meg. Ha ugyanazon föld egy évig ugarban hevert volna, ha nem többre is, legalább 5-6 szemre'49 lehetett volna számítani; ezen felül sokszor jut a gazdának, minden vigyázata és iparkodása mellett is perjés, tarackos földje, a’ mit csak jó ugarolás által lehet kiirtani és a földet megtisztítani; — ennek következtében bizonyos feltételek mellett én az ugarolást nemcsak hasznosnak; sőt szükségesnek is tartom, midaddig, míg a trágyamennyiség annyira nem szaporíttatik, hogy minden 3-ik évben erősen trágyázva legyen; s így, miután a’ városi pusztán levő földek egésszen kizsarolva vannak, mindaddig, míg azok trágyázás és mélly szántás által jó termőkké nem válnak, addig az ugarnak legalább részbeni fenn tartásával, 4 vetős rendszert ajánlom én, és pedig úgy, hogy V4 része a’ földnek maradjon ugarba, Vá része őszi, XM része kapás vagyis kukorica, burgonya és V4 rész tavaszi kalászos, vagyis árpa, zab. ■49 vagyis az elvetett mag öt-hatszorosára
