Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
I. Pápa a reformkorban
Pápa a reformkorban 51 galmak közt tettlegesen elöl segíti; ezen írásbeli javallat a mai napon tartatott tanácsi ülésben az érdemes tanács és közönség előtt szorul szóra felolvastatván, az mint üdvös és jó hatású intézkedés köszönettel vétetvén, elfogadtatott, s az utókor részére is jelen jegyzőkönyvbe iktattatni az eredeti pedig miután annak másolatai tisztviselő uraknak kiadatnak, a titkos tárba‘34 tétetni rendeltetett — e javallat így szóik A’ Pápa városa pusztagyimóti gazdaságának rendezéséről. Nincs veszedelmesebb az önkénynél, nem jó ez sehol, s’ így a gazdaság folytatásánál is csak rossz következéseket^ szülhet; azért a’ ki jól kíván, ’s akar gazdálkodni, az környülményeihez'36 mérve ál[l]apítson meg valami rendszert ’s maradjon ennél ál[l]hatatossan mindaddig, míglen körülményei mást nem igényelnek. Tudom én azt jól, hogy Pápa városának vannak több ollyan szegényebb sorsú lakosai, kik a’ városi tanácsnál földekért^ alkalmatlankodnak, és a’ városi elöljáróknak kell is ezek iránt némi figyelemmel viseltetni, csakhogy a segedelemnyújtás úgy történjék, hogy ezáltal a’ megállapított gazdasági rendszer meg ne rontassék, ’s ezáltal a’ város magának tetemes kárt ne okozzon, mint pféldának] o[káért] igen nagy hibának tartom, hogy a város az efféle alkalmatlankodások által magát elcsábíttatni engedvén, egy részét pusztabéli szántóföldjeinek őszi és tavaszi kalászos vetések alá csekély árenda fizetés mellett kiadta; mert ezáltal elkerülhetetlenné tette azt, hogy két kalászos eleség, vagyis [az] őszi után ismét tavaszinak kell vettetni, a’ mi a gazdálkodásnál nagy hiba, sőt bűn; vétek kivált ott, hol a’ föld már úgyis igen sovány, kizsarolt, és azt megtrágyázni a’ városnak tehetségében nem áll; ugyan azért igen tanácsolom, hogy az érd[emes] városi tanács és hatvan személyek^8 elhatározzák, hogy jövendőre a’ pusztán semmi néven nevezendő kalászos eleség alá sem árendában, sem felében földet ki ne adjon; hanem ha figyelemmel viseltetik, szegényebb sorsú lakos társai iránt adjon nekik felében kapás eleség alá földeket, úgyis a’ szegény embernek nem lehet kedvesebb, mind kukoricaföld, mellyben nemcsak kukoricát, hanem babot, tököt, céklát, sőt káposztát is rakhat, melly termesztmények által legfőbb szükségeit'39 kielégítheti; hanem is mind de nagyobb részben ajánlom pedig az ér[demes] városnak a’ kukoricatermesztést annál inkább, minthogy a’ burgonya nemcsak magyar hazánkban, hanem még Amerikában is, honnan származott, mégpedig meg nem fejtett nyavalyában sínlődik,^0 és a gazdának forgatása, * l ‘34 Ti. a város titkos levéltárába; sajnos a városi tanács iktatott irataival együtt a város titkos levéltára is megsemmisült a II. világháború alatt. '35 következményeket ■36 körülményeihez ‘37 földbérletért l38 A hatvanosok testületé a tanács külső tanácsadó szerve volt. ■39 értsd: szükségleteit ‘4° Az 1840-es években a burgonyabetegség több alkalommal nagy kárt tett a termésben, hatékony ellenszerét nem találták meg. A termés a betegség következtében negyedére-ötödére csökkent. 1846-47-ben a Bakonyban pl. holdanként 30-40 mázsát takarítottak be a meg-
