Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
I. Pápa a reformkorban
44 Pápa a reformkorban 3. ) Az irgalmas szerzet kórháza122 * * * alapult 1757-ben mlgos [méltóságos] gróf Eszterházy Ferenc cancellár úr 9000 p[engő]f[orint] tőkéjén 4 betegágyra. Majd idővel tőkéje szaporodván, ellát a’ kórház 27 ágyat 600-700-900 betegekkel. Kezelője a’ szerzet fő-, és alprioija. Egés[z]ségi felügyelője a’ helybeli megyei főorvos, kik évente számadásaikat a’ N[agy] M[éltóságú] M[agyar] K[irályi] Helytartó Tanácsnak beadják. 4. ) A’ Rozália Francisca nevű asszonyi kórház alapult 1816-ban Istenben boldogult Csúzyné született Tal[l]ián Rozália asszony 10 000 v[áltó]f[orin]tján 4 ágyra: majd hozzájárulván a’ n[agy]m[éltóságú] gróf Eszterházy Miklós őexcellentiája neje, Royasin Francisca asszony, és a’ kegyes gróf emberszeretete, miszerint ingyen házat és évenkint 1000 v[áltó]f[orint] segedelmet nyújt, 12 ágyban évenkint ellátatnak 200-300 beteg nő személyek. Tőkéje jelenleg 44 215 v[áltó]f[orin]tot tészen. Kezelői ’s igazgatói a’ megyei t[ekintetes] első alispán, a’ tatai uradalom praefectusa,123 a’ m[ező]laki uradalom ügyvédje, a’ Pápán lakó megyei főorvos, megyei sebész, és egy kórházi kosztot adó, ’s bentlakó sebész. Melly intézetet a’ n[agy]m[éltóságú] gróf Eszterházy Miklós őexcellentiája mint főjóltevő adakozása nélkül ezen intézet illy virágzó állapotba sem jöhetett volna, sem fel nem állhatna, olly magányos intézetnek kíván tekintetni, hogy abba senkinek befolyása ne légyen, mert különben kezét, segedelmezé- sét azonnal megvonja; mellyről a’ N[agy]m[éltóságú] M[agyar] Kfirályi] Helytartó Tanács több Ízben tudósítva volt. 5. ) Az izraeliták kórháza mintegy 280 tag ajándékán alapult, ’s évenkint mintegy 130 beteget ápol. Külön izraelita orvost, és sebészt tart. Alapítványi tőkéje 1 ágyra terjed. 6. ) Az észbetegek kórháza a’ n[agy]m[éltóságú] gróf Eszterházy Miklós őexcellentiája ingyen fundusán, 8 tébolyodottak, 2 veszettek számára jótékony adakozásokból alapult 1837-ben. Tőkéje 5-6000 v[áltó]f[orin]tra teljed. Kezelője a’ tekintetes] n[emes] v[á]r[me]gye meghatalmazott adószedője. Felügyelője maga a’ t[ekintetes] n[emes] v[á]r[me]gye , a’ helybeli főbíró,124 a’ Pápán lakó megyei főorvos, és a’ bent lakó sebész. Ezen intézet alapulásától óta12s voltak benne veszprémi, és szomszéd megyei szerencsétlenek 125-en. Költ Pápán October 30-án 1846. Cseresnyés Sándor126 t[ekintetes] n[emes] Veszprém Vármegye második rendes főorvosa, több t[ekintete]s megyék táblabírája FORRÁS: VeML IV. 1. b. Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai. I846. No. 2042. Eredeti, pecsét nélküli irat. 122 A mai városi kórház jogelődje a Hosszú (ma Jókai) utcában. Az irgalmasok a kórházhoz tartózó patikát is üzemeltették. 123 jószágkormányzója 12-t a pápai járás főszolgabírája 12s helyesen: alapulása (alapítása) óta 126 Felsőőri Cseresnyés Sándor (1786-1854) 1832-től lett Veszprém megye másodfőorvosa. Több orvosi és történeti munkát írt, többek közt az ugodi gyógyforrásról, a Somlóhegyről és Somlóvásárhelyről.
