Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
V. Végkifejlet
V. Végkifejlet 347 299. Pápa, 1849. október 31. Pápay Miklós főszolgabíró javaslata a Pápa városi hivatalszervezet átalakítására A’ folyó October hónak 22-én kiadott kormánybiztosi rendeletek 25-ik jegyzőkönyvi pontja alatt, Pápa mezővárosát illetőleg a’ tisztviselőségnek újra alakítása iránti terv előterjesztés[e] alulírtra bízattatván. Miután ezen városnak eddigi állapotja, tisztviselőinek és szolgáinak mennyisége, úgy egyébb körülmények iránt magamnak kellő esméretet szereztem volna, ’s mindezeknek főbb pontjait rövid kivonatban feljegyezve szükséges tájékozás2?8 végett ide ./. alá mellékelném, a’ következendő tervet van szerencsém elölteijesz- teni: i-[sz]ör:2?9 Tekintve Pápa mezővárosának tizenégyezerre rúgó, számos lakosságát, tekintve más városokhoz képesti igen élénk iparát, kereskedését, következve a’ mindennap előforduló igen sokféle és sok ágazatú politialis278 * 280 és igazságszolgáltatási halmozott teendőket; tekintve végre azt, hogy Pápa városa sok és nevezetes közjövedelmi forrásokkal, az árvapénztárban 200.000 Vftot281 haladó tőkepénzekkel, ezen felyül mintegy 70.000 Vftnyi tőkére rúgó különféle alapítványokkal bírván, mindezekre folytonos, kiterjedt, és szemes felügyelés szükséges; másrészről pedig tekintve azt, hogy a’ Pápa városi, mint privilegizált282 * * * hatóság előtt régi időktől fogva nemcsak aprólékos magánypanaszok, hanem bármi nagy értékig terjedő magánykeresetek, ’s perek is folyván, az 1836. ’s 1840-ik évi törvények olta pedig, a’ vásári bíráskodás, csődök esetei, ’s perei, mégis a’ váltók iránti biztosítások, óvások, igényperek és végrehajtások szinte reá ruháztatván,288 — ha ez most, s ezután is így marad —, az igazságszolgáltatás szinte felette rendszeres és pontos kezelést igényel. Tehát, véleményem szerint a’ politikai, oeconomiai,28« árvái, alapítványi sat[öbbi] ügyek vezérlésére egy polgármester, az igazságszolgáltatási ügyekre és tanácsbani elnökösködésre pedig egy bíró, mint főnökök, okvetetlen szükségesek lennének, ’s ezen két hivatal jelenleg is actu28s létezik. Azon esetre azonban, ha a’ jelen kormányzati elvek netalán elleneznék azt, hogy Pápa, mint nem királyi, hanem csupán mezőváros, polgármesterrel bírjon, a’ fellyebb elősorolt politicai és juridical ügyek286 összes vezetése egy bíróra, 278 tájékoztatás 279 A sorszámokat az elsőt alapul véve egységesítettük. 280 rendőri, rendészeti 281 váltóforintot 282 kiváltságos 28a A vásári bíráskodást az 1836:18.te., az elsőfokú bíráskodási jogkört az i836:9.tc., a 60 ezüstforint érték alatti szóbeli pert az 1836:20. te., a váltóügyi bíráskodást az 1840:15. te., a csődeljárást az i840:22.tc. rögzítette. A mezei rendőrségről az 1840:940. rendelkezett; a kereskedők jogviszonyait az 1840:1640., a gyárosokét az 1840:1740. szabályozta. A mezővárosok 1848 előtti jogállásáról CSIZMADIA Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp., 1976. 54-57. 28-i gazdasági 288 ténylegesen 286 közigazgatási és bíráskodási ügyek
