Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
I. Pápa a reformkorban
Pápa a reformkorban 33 12. Pest, 1842 Beszámoló a pápai kőedény- és porcelángyár országos iparkiállításon való szerepléséről Egy pillanat a’ pápai kőedénygyárra Nem kis meglepetés volt rám nézve, midőn itt, Pesten, [a] múlt hó 23. délután egy régóta nem látott barátommal találkoztam, ki is viszont üdvözlések után jelenté, hogy a’ honi műipar kiállításra^ megy, ott szinte némelly cikket beadandó. Ez újság gyanánt csengett fülembe, ’s vele együtt oda sieték. A’ mint a’ fölvételi szobába mentünk ’s onnan a’ kiállító terembe, meg voltam lepetve azon látványoktul, mellyek magyar hazánk a’ gyár és kézművek előteremtésébeni haladását olly élénken tükrözik; részletesen megvizsgál- gattam a’ kiállított műveket, ’s részrehajlatlanul jelenthetem a’ részrehajlat- lan világnép előtt, hogy azon művek mint honunk teremtményi, ’s még azon külhoni gyár- és kézművekkel is versenyezhetnek, mellyek minden hírlap által, sőt még tudományos könyvek által is hirdettettnek a’ divat világnak; és tán kevésbbé is mutathatnak háttért egyik a’ másikának, csak hogy a’ külhoni gyártmány már hírbe jött, mint jó ügyvéd, és míg a’ közvéleményben honi gyárműveink becse is helyre áll, addig mindig csak a’ külhoniért vágyódik divat-éhező kedélyünk. A’ látott gyárművek közül azonban különösen magokra vonták figyelmemet a’ pápai kőedénygyárbeli cikkek, erről kívánok bővebb észrevételt tenni. Ezen gyár ugyanis, mint tudjuk és sajnosán kell tapasztalnunk, ezelőtt néhány évvel egy a’ gyár fogalmához nem is értő tulajdonos^ kezén veszteglett, a’ ki csak edényt és sokat kívánt gerencséltetni?6, mitsem ügyelvén annak kelleti jóságára; — kívánata teljesült ugyan, de maga sem gyanítá, mikor annak ro[s]sz oldalát egy, tán nemzeti nyelvünkön legelőször napfényt pillantott „Természet tan”?? a” világnak kikürtölni el nem mulasztá, róla az I. kötet 57. lapja derekán az utolsó előtti pontban így nyilatkozván: az angol és bécsi kőedények [a] leghíresebbek; a’ pápai úgynevezett kőedény nem egyéb fajansznál, melly ép[p]en ezért a’ meleg hirtelen változatira megrepedez, máza pattog ’stb. Hogy az angol és bécsi kőedények [a] leghíresebbek, azt kereken senki nem tagadja: de hogy [a] legjobbak is, az a’ hírességből, vakon - minthogy a’ hír is különféle - nem következtethető; de ám legyenek [a] leghíresbek és legjobbak is: de bezzeg azoknak megszerezhetése is híresebb erszénytöltelékben kerül ám, mint millyennel honunk majd minden rendű lakói vannak ellátva; azért hát csak ne szégyeljünk [a] pápai kőedényről is - ámbár az [a] * 75 * * 7-* A Magyar Iparegyesület szervezésében 1842. augusztus 25-én Pesten nyílt meg az első magyar iparműkiállítás (ipari kiállítás). 75 A szerző Fischer Mórra céloz. ?6 értsd: készíttetni (a gerencsér = fazekas szóból képzett ige) n Tarczy Lajos: Természettan. I. Veszprém, 1838.; II. Pápa, 1838. Tarczy műve az első magyar nyelvű természettani kézikönyv volt. Mayer György 1839-ben vásárolta meg a kőedénygyárat Fischer Mórtól, s korszerűsítette a kisüzemet, aminek eredményeként jó minőségű termékeket tudott előállítani.
