Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
IV. Császári zászlók alatt
IV. Császári zászlók alatt 243 Az osztrák lovasoktól Marcaltőről naponkint két altiszt jött be Pápára a postára, leveleket hozni és vinni. Megtudván ezt a Mednyánszky [Sándor] vezetése alatt Bakonybélben tartózkodott gerillák, akik között kaputos osz- tálybeli45 pápai ifjak is voltak, s ezek a városba szüleikhez néha belopództak, egy alkalommal“»6 elcsípték a két altisztet, s magukkal kocsin kivitték Bakonybélbe. Ezen merénylet hírére néhány nap múlva egy lovasság és gyalogságból állott jelentékeny hadcsapat jött Pápára, innét azonban rövid pihenés után, mely alatt a lakosok irányában fenyegető magatartást tanúsított, Bakonybél felé eltávozott. A gerillacsapat, mely ellen indult, mintegy 200 főnyi, nagyobbára hamarjában összeszedett népből állott, minden fegyelem és begyakorlás nélkül, s igen hiányos fegyverzettel, minek azután az lett a következménye, hogy igen előnyös védelmi állásuk dacára is a császári hadcsapatok meglepték előőrseiket, azok közül egyet meglőttek, s az egész gerilla hadat — négy embert elfogván abból — szétugrasztották. Az egész affér alig tartott félóráig, s azután az expedicionális hadcsapat, fáradalmait kipihenvén, s magát étel-itallal megerősítvén, a megszabadított altisztekkel és a foglyokkal visszatért ide, hol beszállásolva lett. Másnap hadi törvényszéket tartottak a gerilla foglyok felett, kik közül két gyerkőczét“»? megvágatás után“»8 elbocsátottak, kettőt pedig, kik már családapák valának, az alsóvárosi közlegelőn állott akasztófa alatta agyon lőttek, s ugyanott el is temettek. Ezeknek sírjait utóbb, a kocka fordultával, a magyar térparancsnok — az akasztófát helyéből kidöntetvén — felhantoltatta, keresztekkel elláttatta, s ünnepélyesen beszenteltette — e sírok azonban a legelő felosztása és művelés alá vétele következtében már elenyésztek. Ekkor Pápát nagy veszedelem fenyegette, mert azon ráfogást használva ürügyül, hogy a városi elöljáróság és a nép is a lovas altisztek elfogása és elszállítása körül a gerilláknak segítséget nyújtott, büntetésül a város kirablását célozták, s e veszélyt csak néhai Bezerédy Mihály urad[almi] főtiszt hárítá el közbevetéses0 által a városról, sikerülvén neki gróf Althann parancsnokot, kivel már előbb is ismerős volt, meggyőznie a fent emlitett ráfogás alaptalanságáról. Néhány nap múlva izraelita polgártársaink közül többen üzleti dolgaik ellátása céljából Bécsben megfordulván, ott az utcasarkokon plakátokat láttak kiragasztva, melyeken legfölül nagybetűkkel ez volt nyomtatva: Die grosse Schlacht bei Bakonybél,61 s le volt írva részletesen azon, a félelmetes Bakonyban, a topografikus helyzet igényelte nagy szakértelemmel s körültekintő * 47 * 49 * * “»s kaput = felsőkabát, erről kaputos: előkelőbb származású, úri osztálybeli 46 1849. január 11-én. Vö. VARJÚ: i. m. (1997), 3947 gyereket »8 megvesszőzés 49 A bencés rendházi napló szerint az akasztófa a sávolyi malom keresztjének „átellenében” állt. A kivégzés a mai Batthyány utcában, a két temető közötti térségben történhetett. 5° közbenjárása 5‘ Nagy ütközet Bakonybélnél
