Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
III. A város a honvédelem szolgálatában
i66 III. A város a honvédelem szolgálatában 85. Pápa, 1848. június 27. A győri Hazánk egyik pápai radikális olvasója bírálja Bezerédy Mihály uradalmi prefektust a pápai tisztújításon és országgyűlési követválasztáson elkövetett állítólagos jogsértései miatt Pápa, június 27. Szerkesztő! Megengedi ön, hogy lapjaiba, mely most politikai eseményeket közöl, Pápa városából is egy kis tanulságos hírrel szolgáljak. A március 15-e nekünk, pápaiaknak is meghozá, mi után oly soká sóvárgánk, ti. a szabadságot, s nekünk erre legnagyobb szükségünk volt; mert lakik falaink között egy egyén, ki a szabadság ellen küzdeni, személyes és családi érdekeit a honéval ugyanazonosítani politikai hitvallásának ösmeré, ezen egyén Teins1« Bezerédi Bezerédy Mihály úr, egy megyebeli kitűnő család tagja - mint azt ő maga a veszprémi gyűlésben19 20 egy alkalommal mondá - s a pápai, ugod- és devecseri uradalmak prefektusa, ezen úri ember a városi lakosság bassája21 volt, látván, hogy azon ösvényen, melyen eddig haladott, hol hatalmas fellépése által inkább félelmet s rettegést idézett elő, mint szerete- tet, az újabb törvények után szerepelni tovább nem lehet, a könnyen hívő közönségnek azonban bizodalmát minden áron megtartani óhajtván, egy kis taktikával élt, ti. a kihirdetett törvények után Pápa városa polgárává lett, azaz oly polgárrá, ki azelőtt úri hatalom alatt állt, s kit ő lenézett, s kivé már lenni többé a törvény értelmében nem is volt jogában, ezen hízelgő tette által a szunnyadó, s fogyni nem indult befolyását ismét feléleszté, ezen újpolgár22 megválasztatott a tisztválasztás elnökévé, úgyszinte a követválasztás elnökévé is, hol a tisztviselők kijei elésére választandó 12 egyének cédulák által lévén választandók, ezen cédulákra minden szavazónak nevét felíratá, vagy felírá, s így történt a titkos voksolás. A magistratus23 azonban nagyobbrészt kívánatunk szerint megszületett, jött most a követválasztás, melyre két egyén volt kitűzve: Vermes Illés, és Ziska József.24 Ezen választásnál újpolgársága legkitűnőbben működött, mert ugyanis a választás reggelén 6 V2 órakor mintegy kétszáz egyén jelenlétében a több hangzó vokskiáltások ellenébe[n] kedveltjét, Vermes Illést követnek kimondá — midőn a választók összejöttek, akkorra már csak azt haliák, hogy van követünk, s ha kérdezték; hát ki tette meg, vagy hány szótöbbséggel vá19 tekintetes 20 A Veszprém Megyei Állandó Bizottmány ülésén, a megyegyűlésen. 21 basája 22 Az új polgár kifejezést itt kettős értelemben használja: újonnan városi polgárrá lett személy megjelölésére, valamint hagyományosan, „cigány” értelemben. 23 városi tanács, városi elöljáróság 24 Vermes Illés a pápai uradalom ügyésze, Ziska (Zsiska) József az uradalom ügyvédje, s városi polgár volt. Ziska József korábban, 1845-től — nyilván Eszterházy Károly főispán jóvoltából — Győr vármegye alügyésze volt. Vö. BALÁZS Péter: Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején. Bp., 1980.195.
