Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
I. Pápa a reformkorban
Pápa a reformkorban 15 professzoroknak éppúgy be kellett tartani az írásban is rögzített normákat, mint a gimnáziumi tanároknak, vagy az elemi osztályban tanítóknak. Nyilvánosan még kritikai észrevételeket sem tehettek az egyházra vagy a fenntartóra. Az önálló gondolkodású, határozott fellépésű tanárok (pl. a kantiánus Mándi Márton István, a hegeliánus Tarczy Lajos) óhatatlanul összetűzésbe kerültek az egyházközség és egyházkerület képviselőivel. A szellem szárnyalását a cenzúra is akadályozta, amely az 1838-ban megnyíló pápai főiskolai nyomda tevékenységére is rányomta bélyegét. A profesz- szorok által írt újságcikkeket, tankönyveket és tudományos munkákat ennek tudatában kell olvasnunk és értékelnünk. A Mándi Márton halála után fellépő, nehéz körülmények között'^ dolgozó professzorok liberális felfogású új nemzedéke — Bocsor István, Tarczy Lajos, Stettner György, Széki Béla — kétfrontos harcot vívott. Egyszerre törekedtek a kollégiumi rendtartás és a tananyag korszerűsítésére, s a diákok iskolán kívüli önművelési formáinak elismertetésére. Ezen kívül fontos szerepet játszottak a város és a megye közéletében is. Jelentős előrelépésnek tekinthetjük az 1836-ban bevezetett új törvényeket és 1839-ben bevezetett új tantervet, amelyek szabadabb légkört teremtettek. Az új törvények például megszabták, hogy a professzorok évente váltották egymást a főiskolai igazgatói székben; a segédtanítók félfogadását — vagyis a leendő professzorok körének kiválasztását — az újonnan felállított tantestületre bízták.35 Az új tanterv meghonosította a gimnasztika (testnevelés) oktatását, az alsóbb osztályokban eltörölte a botbüntetést, s előirányozta egy tanitóképző felállítását.u6 Ez utóbbinak a megvalósítását azonban a főiskola körül zajló székhely-vita elodázta.37 A kollégiumi tanárok tanóráikat a hazafias nevelésre is felhasználták, de a liberalizmus eszméi más módon (pl. könyvolvasással) is terjedtek. Ennél is fontosabb, hogy a tanulók a polgári értékrendet és magatartáskultúrát — megítélésünk szerint — elsősorban a szorosan vett iskolán kívüli tevékenységként, a diákegyesületek, irodalmi körök összejövetelein sajátították el. A kollégium szellemi hatásának értelmezéséhez figyelembe kell vennünk, hogy a nemzeti szellemű nevelésnek komoly akadályai voltak. A tanítás hagyományosan latin nyelven folyt, a tananyag a klasszikus műveltségre épült; a magyar nyelv és nemzeti kultúra csak lassan tört utat magának. Az 1830-as évek második felében már néhány, míg az 1841/42. tanévtől kezdve minden tárgyat magyarul tanítottak.38 A magyar nyelv, nemzeti szelA professzorok évi fizetése 1842-ig 1000 váltóforint készpénz, 300 váltóforint lakbér, 20 pozsonyi mérő búza és 12 öl fa volt. Ezt 1842-ben 250 váltóforinttal megemelték és a Hajós-alapítványból újabb 50-50 forinttal kiegészítették. DREL 1. 1. a. Egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvei. 1842. No. 14. 35 KIS: i. m. 217-219. 3<> KIS: i. m. 37 A neveléstani tanszéket csak 1849 őszén sikerült megszervezni. 1838-1847 között Székesfehérvár, Révkomárom, Veszprém és Győr a főiskola megszerzéséért, Pápa — eredményesen — annak megtartásáért küzdött. 3* DREL 1. 1. a. Egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvei 1841. No. 141. Az 1841. augusztus 14-én hozott közgyűlési határozat a pápai gimnáziumra és főiskolára éppúgy vonatkozott, mint a
