Köblös József: A Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárának magyar vonatkozású középkori oklevelei - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlséek 1. (Pápa, 1997)

Oklevelek

Gieörky, Francisco Imre, Ioanni Czipán, Stephano Illés, Georgio Boczkay, Michaeli Sania, Petro Róka, Ioanni Biro, Francisco Jánosko, Michaeli Jankó, Stephano Dawid, Martino Thüske, Paulo Keönie, Nicolao Jenesse, Samueli Teőr, Ioanni Abraham, Michaeli Farkas, Abrahae Keönie, Petro Forgián, Emerico Zabo, Francisco Thót, Georgio Lukach, Ioanni Dawid, Alexandro Btiky, Ioanni Kardos, Michaeli Pongracz, Francisco Zabo, Nicolao Nemeth, Gregorio Keönie, Petro Czigan, Samueli Zép, Stephano Kapomaky, Martino Pongracz et Georgio Zép. eorundemque haeredibus et posteritatibus universis authoritate nostra regia dedimus, donavimus et contulimus, immo damus, donamus et conferimus iure perpetuo et irrevocabiliter tenendum, possidendum pariter et habendum salwo11 iure alieno sequenti sub conditione, ut ipsi ac haeredes ipsorum a modo imposterum futuris semper temporibus in quowis onerum contributionalium exactione, militum alimentatione ac etiam tempore condescensionum a wecturarum13 seu praeiuncturarum praestatione immunes et exemptos reddi et conserwari14, nobilitatisque eorundem praerogativae condignam rationem haberi wolumus15.

Unde nos praesentes has literas nostras donationales praefatis nobilibus ad instantiam eorundem sub secreto sigillo nostro extradandas duximus et concedendas.

Datum in civitate nostra Buda Ungariae die decimo sexto mensis április, anno Domini millesimo ducentesimo octuagesimo [sexto. Ladislaus manu propria. Locus sigilli.]7 1 2

1 Az oklevél nyelvezete, külalakja egyértelművé teszi, hogy újkori hamisítvánnyal van dolgunk, melynek talán valamilyen XVI-XVII. századi adománylevél lehetett a mintája. Először 1796-ban, az őrségieknek a Batthyány család ellen folytatott perében tűnik fel ez az oklevél, más, szintén kétséges hitelű későbbi diplomákkal egyetemben. Szép Abrahám pápai ügyvéd 1805. november 8-án kelt levele szerint látott egy "rongyos diplomát" III. László királytól, mely több okból kifolyólag is hamisnak mondható. Egyrészt III. helyett IV. Lászlónak kellene szerepelni, másrészt a pecsét kétfejű sast ábrázol, harmadrészt javítás van az évszámban, negyedrészt pedig az íráskép egyáltalán nem XIII. század végi. Az 1841 és

1846 között zajló újabb perben már be sem mutatnak eredeti 1286-os oklevelet, csak annak másolatát. Stahl 557-563. A szakirodalomban mutatkozó egyöntetű vélemény ellenére, amely első ránézésre is világos, Pataky az oklevelet hitelesnek tekinti! Pataky 4.

2 Papp 1970, 600; 1971,97-99.

1 Papp 1970, 597,603.

27