Acta Papensia 2023. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 23. évfolyam (Pápa, 2023)
2023 / 1-2. szám
-3 Szemle s-Acta Papensia xxiii (2023) 1-2. SZÁM nokává választotta.21 Egyházi tisztségeit komolyan vette, az üléseken - hacsak tehette - rendszeresen megjelent. Meseíróként, vadászélmények megörökítőjeként is számon tartották, bár sokan nem sejtették, hogy valójában ő rejtőzik a Komáromi Ferenc írói álnév alatt. (Szépírói vénája naplóját is irodalmi igényű olvasmánnyá teszi.) Magyarország német megszállása után a politikától visszavonult. 1945 után a politikai felelősségre vonástól az mentette meg, hogy Istenhegyi úti villájában számos zsidót és kommunistát bújtatott (többek közt Apró Antalnét és két gyermekét; Schiffemé Szakasits Klárát és három fiát). Az 1948-ban hatalomra kerülő kommunisták vagyonát elkobozták, az 1951. évi kitelepítés elől úgy menekült meg, hogy egy jóakarója feleségével és László öccse családjával együtt balatonlellei nyaralójában házmesterként alkalmazta őket és lakást biztosított számukra. Az egykori miniszter „deklasszált elemként”, szegénységben, nélkülözések közepette élte le életének hátralévő részét. Felesége, a szintén református Zsindelyné Tüdős Klára (1895-1980) minden szempontból az emancipált modern nő megtestesítője volt. Első férjétől, Szunyogh Rudolf földbirtokostól elvált és 1938-ban Zsindelyhez ment férjhez. (Első házasságából született Judit lánya Marosszéki Emil repülőszázados felesége lett. A Zsindely-házasság gyermektelen maradt.) Jelmez- és divattervezőnek tanult, de a budapesti tudományegyetem néprajz szakát is elvégezte. Győrffy István tanítványaként a magyar népművészetet kutatta. 1925-1937 között a Magyar Királyi Operaház jelmeztervezője, jelmezműhelyének vezetője volt. Munkáiban a népművészeti motívumokat is felhasználta. O tervezte többek közt Kodály Zoltán Háry János c. operájának jelmezeit (1926). 1937-1944 között a Pántlika Szalonjában divatba hozta a paraszthímzéssel, szőttesekkel díszített ruhákat. Horthy Miklós kormányzó feleségétől is megbízást kapott magyaros ruhák tervezésére és készítésére. (A kormányzóné 1938-ban az Eucharisztikus Világkongresszuson az ő ruháját viselte.) Alkotásaival 1940-ben a milánói Iparművészeti Triennálé aranyérmét nyerte el. 1941 májusa és 1943 márciusa között a Corvin Áruház művészeti igazgatójaként és az áruház női divatosztályának vezetőjeként a magyar divatot is meghatározta. 211941 végén Ravasz László dunamelléki püspök arra kérte, vállalja el a komáromi egyházmegye főgondnoki tisztségét, de ő a kérést visszautasította. A szerkesztő a 398. számú lábjegyzetben tévesen írja, hogy végül elvállalta ezt a tisztséget. (173.) Valójában a déli komáromi egyházközség főgondnoki tisztségét fogadta el. Hivatalába 1943. március 7-én iktatták be, amely emlékezetes élmény volt számára. (345.) - Dr. Zsindely Ferenc államtitkár főgondnoki beiktatása. = Dunántúli Protestáns Lap 54 (1943) 11. sz. (március 11.) 52. Felesége 1944 júliusában egy művészi kivitelű értékes úrasztali térítőt ajándékozott a gyülekezet számára, melyet az augusztus 13-i úrvacsora alkalmával avattak fel. Ezen az alkalmon mindketten részt vettek. - Dr. Zsindely Ferencné úrasszony... = Uo. 34. sz. (augusztus 20.) 49. 218
