Acta Papensia 2023. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 23. évfolyam (Pápa, 2023)
2023 / 1-2. szám
-= Szemle h-Acta Papensia xxiii (2023) 1-2. SZÁM életrajzi adatait, a történelmi események magyarázatát, pontosítását, értelmezését. Egy esetben - Antal István 1943. februári szemműtétével kapcsolatban - találkozunk egy megoldhatatlannak tűnő problémával, amikor az operációt végző szemészprofesszor említésénél „olvashatatlan név” szerepel a 705. lábjegyzetben (337.) - ennek megfejtésére érdemes lett volna levéltárosokat megkérni. A napló olvasása közben világossá válik, hogy Zsindely számára politikusként és emberként Teleki Pál volt az etalon, hozzá mérte a maga és a Telekit követő miniszterelnökök cselekedeteit. Magyarország területgyarapodását igazságosnak tartotta, de a megnagyobbodott ország területi integritásának megőrizhetőségében kételkedett. Tudta, hogy az ország sorsának alakulása Németország katonai teljesítményétől függ; egyszerre tartott a náci befolyás megerősödésétől, és a szovjet bolsevista veszélytől. 1943 nyarán, a szövetségesek szicíliai partraszállása idején világosan megfogalmazta, hogy „Európában a háborút vagy a német, vagy az orosz nyeri meg, harmadik út nincs, az angol nem nyerheti meg.” (309.) A zsidóság mozgásterének korlátozását sok kortársával együtt helyénvalónak tartotta, jogfosztásukat, társadalmi kirekesztésüket és deportálásukat azonban mélyen elítélte. 1941-ben épített svábhegyi villájában feleségével együtt a bujkáló zsidóknak, kommunistáknak éppúgy menedéket nyújtott, mint az Erdélyből és a többi országrészből menekülőknek. Feleségével együtt természetesnek tartották, hogy a bajbajutottakon segíteni kell, pedig jól tudták, hogy befogadásukkal mindketten életüket kockáztatják. A Zsindely-napló olvasásához érdemes tudnunk a legfontosabb életrajzi adatokat.14 Kisvárdán született 1891. december 25-én református értelmiségi családban. Édesapja, dr. Zsindely Ferenc kúriai bíró volt, aki nem sokkal fia születése után Komáromba került, végül a komáromi kir. törvényszék elnöke lett. Aktívan részt vett a révkomáromi református gyülekezet életében, a Pap Gábor lelkész-püspök által 1881-ben alapított Komáromi Protestáns Jótékony Nőegyletnek is tagja volt.15 A Komáromi Református Egyházmegye 1922-ben tanácsbírájává választotta.16 Tisztségét 1935-ben bekövetkezett haláláig hűségesen ellátta.17 14 Életrajzát az Előszó, a nemzetgyűlési almanachok adatai és saját levéltári és könyvészeti kutatásaim alapján állítottam össze. 15 N. N.: A komáromi prot. jótékony nőegylet 25 éves jubileuma. = Dunántúli Protestáns Lap 17 (1906) 7. sz. (február 18.) 113-114. Az egylet a szegény iskolás gyermekek tankönyvvel és ruhával való ellátására és az „elaggott szegények” segélyezésére jött létre. Tekintélyes férfiak másutt (pl. Pápán) is beléptek a jótékony nőegyletbe, ez ebben a korban nem számított ritkaságnak. 16 Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára (DREL) II. 3. A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlési jegyzőkönyvei, 6/1922 (augusztus 24.) közgy. sz. u DREL II. 3. A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlési jegyzőkönyvei, 14/1935 (szeptember 5.) közgy. sz. 216
