Acta Papensia 2023. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 23. évfolyam (Pápa, 2023)
2023 / 1-2. szám
Szemle =Acta Papensia xxiii (2023) 1-2. szám A naplók pontosan tükrözik, hogy a Zsindely Ferenc és felesége felfelé ívelő karrierje a Horthy-rendszer bukásával derékba tört. 1945 után a politikai felelősségre vonás lehetőségével is szembe kellett nézniük. Villájukat lelkigyakorlatos házzá alakították és 1947-ben a református egyháznak adták át. Az 1950- es évek elején teljesen nincstelenné váltak. 1951-1963 között egyik jóakarójuk balatonlellei nyaralójában lettek házmesterek. 1952-ben az állam Zsindely nyugdíját is megvonta, jövedelem nélkül maradtak, mások adományaira szorultak. Miután a nyaralót a tulajdonos 1963-ban eladta, özvegy Zsindelynének is távoznia kellett. A világháború végén az általuk bujtatott egyik kommunista, Apró Antalné született Kovács Klára („kommunista Klári”) közbenjárására kapott Budapesten tanácsi lakást, ebben élt haláláig. A kiadott naplók Zsindely miniszterelnöki államtitkári és miniszteri időszakát, illetve az 1944-1946 közötti éveket ölelik fel. Zsindely államtitkárként szolgált Teleki Pál kultuszminiszter, később miniszterelnök, majd Bárdossy László és Kállay Miklós miniszterelnökök mellett. Kállay idején, 1943. március 29-én nevezték ki kereskedelmi és közlekedésügyi miniszterré. Hivataláról az ország német megszállását követően, 1944. március 22-én mondott le. Az Előszóban Szekér Nóra kiemeli, hogy a naplóíró az ország jövőjét eldöntő háborús időszakban nemcsak a napi eseményeket örökítette meg a maga és a jövő nemzedék számára, hanem „politikai és világnézeti meggyőződését és személyes felelősségét” (5.) is folyamatosan mérlegre tette. Hivatalánál fogva, miniszterelnökök bizalmasaként a kulisszatitkokat is ismerte és őszintén rögzítette az utókor számára. Az a veszély azonban, hogy naplója bármikor illetéktelen kezekbe kerülhet, belső mérlegelésre kényszerítette. Különösen igaz ez a megállapítás a német, majd a szovjet megszállás időszakára. A közzététellel kapcsolatban megtudjuk, hogy a töltőtollal írt kéziratos feljegyzéseket Halmay Nóra vitte számítógépre. (Arra nincs utalás, hogy a gépre vitt szöveget a sajtó alá rendezés során a kéziratokkal összevetették-e vagy sem.) Terjedelmi okokból a szöveget rövidítve közölték. A családi, magánéleti és vadászatokkal kapcsolatos, „köztörténeti szempontból kevésbé releváns bejegyzéseket” kihagyták, a kihagyást kapcsos zárójelellel jelezték. (Az ideális megoldás a teljes napló közlése lett volna két kötetben. Az életmódkutatók és a vadászati irodalmat kedvelők aligha örülnek ennek a megoldásnak. Személy szerint sajnálom, hogy Győry Elemér dunántúli református püspök 1943. március 23-i pápai beiktatásáról készült feljegyzései is kimaradtak a forráskiadványból.) A munka nagyságát jól mutatja, hogy a naplójegyzetekhez Szekér Nóra öszszesen 1467 megbízható lábjegyzetet készített. Ezekben olvashatjuk a szereplők 215
