Acta Papensia 2023. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 23. évfolyam (Pápa, 2023)
2023 / 1-2. szám
Szemle =Acta Papensia xxiii (2023) 1-2. szám a magyar diplomáciának, hogy minden nyitott kérdést a király érdekeinek megfelelően oldjon meg - amiben teljesen igaza van a szerzőnek. VII. A négy égtáj lovagja (369-432.) Az első tematikus fejezetben Zsoldos bevezetőként az Árpádoknak a kötet időhorinzontján folytatott külpolitikai eszköztárát és szereplőit hiánypótló módon, összegzőén mutatja be, nem minden előzmény nélkül.10 Az optika a fejezet elején ugyan ugrál III. Béla (1172- 1196) és II. András között, mégis célratörően eljut a dinasztikus házasságoktól a földrajzi és személyi meghatározottságokon át a stratégiai mozgásteret tartalmazó megfontolásokig. VII. 1. Ez után sorra elemzi a négy égtáj szerint II. András külpolitikáját, Haliccsal kezdve (379-395.). Az alapvetően eseménytörténeti jellegű elbeszélés fordulatokban bővelkedik. Jellemző, hogy a még gyermek Kálmán herceg nem egész négyéves halicsi uralma is maga volt a béke és stabilitás korszaka a fejedelemségben. A téma kifejtése jól követhető, annak ellenére is, hogy a sok Rurikida, novgorodi, csemyigovi, volhiniai, halicsi stb. fejedelmi sarj és előkelő egymást gyors ütemben váltva felbukkanó neve számos zátonyt rejt az olvasó hajója számára. A szerző érvényesen „védi meg” II. Andrásnak a történetírásban sokszor esztelen pocsékolásnak tekintett halicsi hadjáratait, amely az adott politikai helyzetben az erőforrások optimális ráfordítása mellett a reálisan remélhető legtöbb hasznot hajtotta, és amelyet IV. Béla 1246. évi külpolitikai fordulatáig maga is követett. Itt érdemes felvetni, hogy megérne egy, a köteten túlmutató vizsgálatot, milyen korlátái voltak a magyar hadszervezet külországi megszálló erőként való alkalmazásának a XIII-XIV. században,11 abban az időszakban, amelynek emblematikus dokumentuma épp a magyar szabad állapotú birtokosok kötelező hadba vonulását lényegében a védekezésre korlátozó Aranybulla. A szerző ebben a fejezetben is megragadja az alkalmat, hogy - ezúttal archontológiai kutatásainak felhasználásával - egy-egy érdekesebb szereplő pályájánál elidőzzön. Korlát fia Benedek II. András uralkodása elejének egyik legfontosabb személyisége, erdélyi vajda és halicsi „dux”, ezért karrierjének vizsgálata a korábbi szakirodalomban látható következetlenségek miatt is fontos (390-394.). A halicsi kaland értékelésében a szerző szakít a korábbi kutatás egységesen elítélő álláspontjával. II. András halicsi politikáját két szakaszra bontva az előzményekkel - II. Géza (1142-1162) és III. Béla törekvéseivel - együtt mutatja be. Lényegesnek tartja a pápai udvarral folytatott diplomáciai levelezést, amelynek 10 ZSOLDOS Attila: Az Árpádok és asszonyaik. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 36. Budapest, 2005. 11 A kérdést a korábbi szakirodalom felhasználásával érintette B. SZABÓ János: Gondolatok a XI-XIV. századi magyar hadviselésről. A fegyverzet, a harcmód és a taktika összefüggéseinek kérdései. = Hadtörténelmi Közlemények 114 (2001) 94-95. 209
