Acta Papensia 2023. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 23. évfolyam (Pápa, 2023)

2023 / 1-2. szám

-= Szemle =­Acta Papensia xxiii (2023) 1-2. szám bizonytalanság, amelyet a szerző szerint annak 1220. évi de facto ideiglenes, és csak 1222-től, az Aranybulla kiadásától tartósan gyakorolt volta okoz. Egyúttal látványosan kibontakozik az a kötetben eddig inkább csak alkalmanként meg­ragadott elem, hogy az „Imre párti” ellenzék voltaképpen már 1214 -tői kezdve minduntalan Béla herceg környezetében tűnik fel, párhuzamosan a király és elsőszülött fia között menetrend szerint két-három évente kibontakozó viszá­lyokkal (234.). Az Aranybulla függőpecsétjének két oldala (Forrás: Internet) A magával az Aranybullával foglalkozó, igen kiforrott és összefogott gon­dolatvezetésű rész (235-258.) Zsoldos 2010 őszén tartott, emlékezetes első aka­démiai székfoglalójának szerkesztett változatán4 alapszik, amelyre a szerző - különös visszafogottságról tanúbizonyságot téve - nem hivatkozik. Ebben sza­kít időt az esetlegesen tamáskodó ellenvetésekre is, következtetéseit kronoló­giai, archontológiai, filológiai, esemény- és társadalomtörténeti érvekkel egy­aránt megalapozza, hisz mégiscsak a középkori magyar királyság egyik meg­határozó dokumentumáról van szó. A több „kormányváltást” hozó 1222. év eseményeit valóban nem egyszerű rekonstruálni a gyér forrásokból, és azok követése sem magától értetődő, azon­ban az érvelés logikailag következetes. A II. fejezetben taglalt új intézkedések után olvasva szinte magától értetődő, hogy Zsoldos az Aranybullát nem II. András ellenzéke, hanem a király elképzelései szerint megfogalmazott doku-4 ZSOLDOS Attila: II. András Aranybullája. = Történelmi Szemle LIH (2011) 1. sz. x—38. 203

Next

/
Oldalképek
Tartalom