Acta Papensia 2023. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 23. évfolyam (Pápa, 2023)
2023 / 1-2. szám
-s Szemle s-Acta Papensia xxiii (2023) 1-2. SZÁM okleveleit. Ráadásul az elemzés során a szerző által egyértelműen átgondoltnak, tervezettnek bemutatott reform - bármennyire is óvakodik a’tékozló’ szótól Zsoldos - önmagában cáfolja a korábbi II. András-sztereotípiák könnyelmű képét (200., 209.). A harmincad és nyolcvanad vámok, továbbá kamarai és kamarbérleti rendszer áttekintése után tárgyalja az általa az 1210-es, 1220-as évek fordulójára tett pénzverési reformokat, mint a dénár súlyának megkétszerezését és a féldénáros bevezetését, az érméken szereplő sziglák csökkenő szerepét, vagy a poncolás helyett a verőtöves technika alkalmazását. Ezt az összesítést, valamint archontológiai kutatásait felhasználva új eredményként Zsoldos a kamarabérleti rendszer időbeli kezdeteit is meghatározza - ismét csak tanúbizonyságát adva az összefoglalás, mint módszer és látásmód hasznosságának -, éspedig az 1214- 1216 közötti évekre, tehát a Hóman2 által meghatározott időszaknál korábbra. Ez pedig - miként a szerző írja - a kamara haszna fejében szedett collecta, az azonos nevű rendkívüli adó, a nyestbőradó átalakítása és a király szabad dénárokról való lemondása (tehát a harmincadvám kivételével az összes kincstári reform-elem) által kirajzolt időkeretben az 1213-at követő 8-10 évre rajzolja ki II. András egész kincstári és pénzügyi reformját. Az ennek nyomán létrejött új rendszernek pedig - a régivel ellentétben - az ispánok már nem voltak haszonélvezői (209-211.). III. Az 1222. évi Aranybulla (213-258.) Az új intézkedéseket tárgyaló 160 oldal után a szerző voltaképpen a kötet politikatörténeti javát nyújtja olvasójának, mégpedig a király elleni különféle megmozdulásokra felfűzve. Rögtön egy 1209. évi összeesküvés szálai tárulnak fel, amelyet eddig egyetlen oklevélből ismertünk (215., 4. lábj.). Gertrúd királyné 1213-ban történt meggyilkolása - bármily közismert - a következő esemény, amely tömör összefoglalást kapott, elsősorban a kurrens szakirodalom eredményei alapján.3 Ennek orvén a szerző, ahogy azt a Székesfehérvár-monográfia lapjain több esetben is megtette, még a közismert „a királynét megölni nem kell félnetek” fordulattal fémjelezhető legendát is megtisztítja az utókornak köszönhető mázától. A Béla herceg megkoronázását eredményező 1214-es, 1217-es, valamint az 1220-as évek belpolitikai események felrajzolása láthatólag az azok szereplőire vonatkozó forrásadottság korlátaiba ütközik, és így olykor csak véletlen egybeesésekből tud hipotetikus eredményre jutni, az mégis Validnak látszik. Különösen érdekes a Béla herceg szlavóniai kormányzása kezdő időpontja körüli 2 HÓMAN Bálint: Magyar pénztörténet 1000-1526. Budapest, 1916. 464-465., uő.: A Magyar Királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Budapest, 1921. (reprint: Budapest, 2003.) 41. 3 KÖRMENDI Tamás: A Gertrúd királyné elleni merénylet körülményei. = Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213-2013. Szerk.: Majorossy Judit. A Ferenczy Múzeum kiadványai A. sorozat: Monográfiák, 2. Szentendre, 2014. 95-124. 202
