Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)

2022 / 3-4. szám

-= Új ráolvasó s-Acta Papensia XXII (2022) 3-4. SZÁM

Mily nagy földtani változásokon mehetett Eőskeő keresztül, tanúsítja az, hogy határában különféle kövült fa- s fűneműek, tengeri csigák, kristálykövek láthatók, mint bizonyítékai azon nézetnek, hogy Eőskeő és határa hajdan vízfenék lehetett.

Azon földindulást érző körnek, melynek Csókakeő központját, Eöskü szélzetét képezi, s ennek tulajdoníthatni, hogy bár érzé az 1810-i roppant földrengést, de itt a rengés korán sem volt oly nagy mértékben érezhető, mint a Csókakeőhez közelebb eső helységekben (Moór, Bodajk, Csurgó stb.)94 95

Határa, főleg a Palota felé terülő rész, egymást érő apró dombok hullám alakú csoportjához hasonlítható, s mert e dombok benseje murvából áll, az ősküi határ nem lehet termékeny, s katonai hadállomásokra, lesekre, lovassági mozgalmak elrejtésére amily alkalmas, gazdászatra nagy része éppoly alkalmatlan.

Eőskeő s Palota közt az országút mellett van a híres Kikiri tó. E tó nevének honnét származata fölött is sokáig vitáztak a tudósok, míg végre megnyugodtak Fábián Gábor értelmezésén, ki e tavat kő kirakatából következtetve Kőkörü tó-nak lenni állítá, s a nép ajkán forgó Kikiri tó nevet Kőkörü tó-ból eredetinek hívé. E nézet ellen harcol az, hogy egész tó kővel nem volt körülrakva, mert a körülrakottságnak nyomai sehol nincsenek, s így kőkörü-nek nem is nevezheték. Közelebb jár az igazsághoz Móroca D. úr nézete, ki a patak vizének kék színéről ítélve Kék erű tó-nak állítja. Nagy faragott kövekkel van az országút melletti oldal kirakva, s a hajdani tó helyén, mely párezer holdból álló térimét foglalt el, s melynek leeresztése képezé alapját a mostani Sárrét-nek, jelenleg patak csergedez.

Ki alkathatá e tavat, mellékét ki rakathatá ki négyszögű faragott kövekkel? - bizonyosan nem tudhatni. Némelyek a rómaiaknak tulajdonítják«, mások ellenben Újlaki Miklósnak, ki szerintök a palotai várral egy időben kezdte ezt készíttetni. Nézetem szerint hihetőbb, hogy Mátyás király idejében Újlaki építteté azon művészek segélyével, kiket korának legbölcsebb s nemzete előtt feledhetlen emlékű fejdelme Mátyás nagy fizetéssel édesgetett be Cseh-, Német- és Morvaországból, általok a haza anyagi s szellemi erőinek tétlen heverő rugóit mozgásba hozandó, s a tudomány - ipar - művészet iránti közömbösség szenderéből imádva szeretett nemzetét fölrázandó.

94 Az 1810. január 14-i dunántúli földrengés epicentruma Mór volt. BENDA 1983. 626.

95 Römer annyit jegyzett föl, hogy „a római hatalom egyik nagyszerű maradványán, az úgynevezett Kikiritónak kőtöltésén keresztül” jutott el Palotára. RÖMER i860. 143.- 479 =-