Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 3-4. szám
Szemle s-Acta Papensia XXII (2022) 3-4. SZÁM bizonyítják, hogy más országok kálvinistái térdelnek, térdepelnek, s Kálvin is térdepelt a maga híveivel. De mi köze a magyar kálvinistáknak a Kálvin térdepléséhez, s mi köze ahhoz, hogy Tisza István s egy-két pietista kálvinista teológiai tanár s gyönge tanítványaik térdepelni akarnak?” (116.) John Brower „Hogy minden Igazság tapasztalattá válhasson” - Puritán lelkiség a 21. században című írása azt mutatja meg, milyen használható értéket képvisel korunkban az angol puritán hagyomány. A XVII. századi angol puritánok számára a teológia gyakorlati ismereteket jelentett Istenről és önmagukról. Meggyőződésük volt, hogy az értelmi tudásnak szívbélivé kell válnia. Ennek elérésére egy ötlépcsős folyamatot javasoltak, amelyben a meditáció és elmélkedés (szolilokvia) stációin keresztül jut el a hívő az igazi, szívbeli tudásig. Hogy megismerjük a puritánok gondolkodásmódját, legegyszerűbb, ha kézbe vesszük John Bunyan A zarándok útja című könyvét. Ez minden idők legtöbbször eladott és legtöbb nyelvre lefordított keresztyén műve. A zarándok — aki maga a lélek — hosszú utat jár be, többször eltéved, mikor például leragadna a moralizálásnál vagy a képmutatásnál. Bunyan hétköznapi eseményeket dúsít metaforákká, így vezeti el olvasóját egészen az „Evangélium édes kegyeimé”-ig. Brower tanulmánya arról győzi meg az olvasót, hogy az angol puritanizmus tanítása a mai kor hívő embere számára is megvilágosító erejű lehet. „Az elme és a szív összekötéséhez való puritán ragaszkodás egy hiányzó ellenszert biztosít korunk 'tudományos modernizmusa' ellen, amely úgy véli, a kognitív információ elégséges a keresztyén élethez. Ez egy ellenszer, amellyel az Istenről való tudás helyét átveheti Isten ismeretének keresztyén nézete.” (149.) A Szentség fejezet írásai nagyon bonyolult filozófiai, teológiai kérdéseket vetnek fel a szent-profán szembeállítás mentén. A csekély terjedelem sajnos még a probléma tisztázására is alig ad módot. Votin Dóra A szakralitás és művészet. A művészet szakralitása — a szakralitás művészete című írása még a megközelítést is erősen leegyszerűsíti. Mitől válik egy műalkotás szentté? — kérdésre például így válaszol: „a mi értelmezésünk szerint a szakrális kép, mű, dolog maga nem válik szentté, csak megnyitja a teret, és egyúttal az időt is a szent felé.” (165.) Tóth Sára A hétköznapi, a rendkívüli és a szent című írásának fő tanulsága, hogy „a protestáns szakralitás egyik veszélye” elvezethet „a világ tárgyiasításához”. Ennek az elkerüléséhez javasolja a művészeti alkotások termékeny befogadását. Szászné Lázár Eszter Csenge, Barta Zsolt, Varga Gyöngyi írásai mind az egyházi élet alkalmait és azok elemeit (áldás, liturgia, ünnep) járják körül a szentség átélhetőségének nyomán. Kiindulásul szolgálhat Pannenbergnek Barta által idézett gondolata arról, hogy a protestáns bűnbánati kegyesség nem elégíti ki korunk embereit, helyette valami átélhetőbbet kell keresni. 496 =-
