Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 3-4. szám
-= Újraolvasó 5-Acta Papensia XXII (2022) 3-4. SZÁM szomorú következményeit, csaknem egészen romba döntetett s romban hevert, míg 4-ik László újra helyre nem állítás A vár minden oldalról városias s nagyszerű kinézést ad Veszprémnek, s épületei közt kitűnnek a püspöki lak, megyeház (nagyszerű új fogházával) s a róm. katholikusok főtemploma új kúpú kettős tornyával.26 A vár alatt van azon nagyszerű víziház, melly mesterségesen készített mű segélyével a Séd (másképp Csiker) folyóból vizet hajt föl a várba, s ez által van ellensúlyozva a fogyatkozás, mit a vár víznélkülisége miatt érezni kellene a várlakóknak.2? Veszprém piaca folyvást élénkül28, s a városi lakok napról napra épülnek. Különösen a piacon29 igen sok szép épület van. Itt van többek közt a kávéház, casino s a takarékpénztár30 újonnan épült nagyszerű épülete is. 25 A mongolok 1241-42-ben támadták meg Magyarországot. Batu kán serege a befagyott Dunán 1242 elején kelt át, elpusztította Óbudát, Esztergom és Székesfehérvár városát. Pannonhalmát sikertelenül ostromolták. Ögödej nagykán halálának hírére márciusban elhagyták Magyarországot. Az erődített Veszprém elpusztításáról nem tudunk, erre nézve nincsenek forrásaink. BENDA 1983.148-149., KRISTÓ 1994. 727. A mongol pusztítás utáni „országépítés” IV. Béla király (1235-1270) műve. TV. László Árpád-házi magyar király 1272-1290 között uralkodott. 26 Veszprém fejedelmi központ volt a X. században, Géza nagyfejedelem vagy más álláspont szerint I. (Szent) István alapította a püspökséget. A veszprémi püspököt illette meg a királyné koronázásának joga és a királynő kancellárja tiszte. Gizella királyné férjével együtt alapította a székesegyházat, így a királyné is a székesegyház kegyura volt. A székesegyház, mint királynéi kápolna királynéi koronázó- és temetkezőhely volt. KRISTÓ 1994. 727-728. A várbeli vármegyeháza 1763-ban épült, az új vármegyeházát 1887-ben adták át. SOMFAI 1987. 73-79., VARGA 2014. 865-866. Apüspöki palotát 1763-ban Fellner Jakab tervezte, 1765-ben kezdték építeni, 1776-ban szentelték fel. A palotakápolna 1772-ben készült el. A székesegyházat 1723-ban barokk sítlusban restaurálták. LUKCSICS-PFEIFFER1933. 27., 129-134., BALASSA-KRALOVÁNSZKY 1983. 61-67. 27 A vár keleti oldala alatt lévő káptalani Úrkuti-malom igénybevételével 1766-tól kezdve Turnier György molnármester, majd halála után fia, Tumler Henrik vízmester építette fel azt a vízvezetéket, amely a püspöki palotát az Úrkút forrásból ólomcsövek segítségével ellátta vízzel. 1817-ben a vízvezetéket a Piac (Óváros) térig meghosszabították. A vízvezetékrendszer karbantartásáról a városi kútfelügyelő gondoskodott Tumler Henrik molnármester országszerte gyakorolt vízépítészi tevékenységéért 1791-ben II. Lipóttól nemességet kapott. VÉGHELY 1886. 178-185., VARGA 2014. 832. 28 Az 1861. április í-én megnyitott Buda-Nagykanizsa közötti ún. Déli Vasút átrendezte a piacközpontokat, Veszprémnek a regionális gabonakereskedelemben elfoglalt jelentősége lényegesen csökkent 1861. május 3-án, pénteken már „silány hetivásár” volt, a szemtanú szerint „a Balatonon túl futó vasút tökéletesen megrontotta a veszprémi hetivásárokat.” FRANCSICS 1973. 420. 29 A Piac tér a mai Óváros tér. A piaci utca épületeinek lebontásával, a tér bővítésével az úri kaszinó épülete is megsemmisült. A takarékpénztárat 1845. augusztus 15-én alapították, 1846. január í-től kezdve működött. FRANCSICS 1973. 319., VARGA 1994. 795. 30 A Veszprémi Takarékpénztár épületét a Piactéren, a várhegy délnyugati oldalán 1853 májusában kezdték építeni, év végén már a tetőszerkezetet rakták fel. Összköltsége 30132 forint 42 krajcár volt. FRANCSICS 1973. 317., 342., FRANCSICS 2001. 162. - 1853-ban a Takarékpénztáron he 456 =
