Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 3-4. szám
-= ÚJRAOLVASÓ Acta Papensia XXII (2022) 3-4. SZÁM rejlhetik alapoka azon különös tüneménynek, hogy fürdői szak altt sok vendég a fényövezett s életkedvtől zajló Savanyúvíztől ki a szabadba, szőlőhegyi lakokba, a természet nyílt kebelére vágyakozik. Nézetem szerint azon ingerben, mit a természet egyszerűséggel bájoló kelleme az elfogulatlan szemlélőben önkénytelenül fölébreszt. Nincs mű, nincs szépség - ha ugyan emberi - s nincs képzeleti kép, mi a természet egyszerű varázsát s fenségét megközelízhesse. E részben Lamartinnal tartok, s vele együtt állítom: A természet végetlenül föllebb áll a képzelet minden képeinél; isten nem engedé, hogy az ember csak álmodhassék is olly szépet, minőt ő teremtett. (Lamartine: Voyage en Orient.) Arácsról Kövesdre hajtatánk, s ez útvonal éjszaki oldaláni szőlőhegyláncolaton csak Jelűnek, Tripammer Antal (Lovassi Betti férje)14 s Súly János15 épületeik érdemelnek említést. Kövesd nevét hihetőleg a sok kőtől vévé, melly határában találtatik.16 A kövesd-palaznaki útvonalon veszprémi püspök Öméltóságának oszloprenden nyugvó előcsarnokú nagyszerű épülete s több káptalanbeli úr szép szőlőhegyi mulatólaka bilincseli le a figyelmet. S ha az északi vonalon kelet s nyugat közt hullámalakban terülő hegyláncolatot jól szemügyre véve nem szakasztjuk el figyelmünk elől e hegyláncolat egyes áttöréseit, a hegy egész magassági vonalábani átszakítottságát, mellyek tövében fekszenek többnyire a 14 Tripammer Antal (Veszprém, 1818. május 22. - ?) katolikus pap, szőlőbirtokos. Tripammer Mátyás adózó polgár és Martinkovits Anna házasságából született. 1839-ben a pesti teológián végzett, 1841-ben Esztergomban szentelték pappá, 1839-1841 között a veszprémi egyházmegyei irodában dolgozott, 1841-1845 között püspöki levéltáros és szentszéki jegyző volt. 1846-1849 között az esztergomi főegyházmegyében szolgált. 1849-ben hitehagyott lett, kétszer is megnősült (1849-ben, majd 1851-ben). PFEIFFER 1987.1045. - Lovassy Betti (?, 1827-Budapest, 1875. október 13.) énekesnőt 1851-ben vette feleségül. Lovassy Betti 1846-ban a Nemzeti Színházban lépett fel, melynek 1848-1851-ben a tagja lett. Lírai és koloratúrszoprán szerepeket énekelt, de népszínművekben is sikert aratott. Házasságával Szigeti (Tripammer) Imre és Szigeti (Tripammer) József színészek sógornője lett. SZÉKELY 1994. 816. Később Kopácsy György veszprémi háztulajdonos vette feleségül, aki halála után Veszprémben temettette el. Arcképét Barabás Miklós készítette el 1851-ben. „Lovasy-Tripammer Betti” litográfiáját közli: RYBÁR-KOVÁCS 2019. 67. Halála után azt írták Kopácsy Györgyné született Lovassy Bettináról, hogy egykor a Nemzeti Színház „kellemes hangú szoprán énekesnője” volt, aztán „a színpadot a magánélet boldogságával cserélte fel”. Halálozások. “Vasárnapi Újság 22 (1875) 43. sz. (október 24.) 685. - 1851 utáni színházi szereplésére vonatkozóan nem találtam adatokat. Úgy tűnik, hogy „Lovassy-Tripammernő asszonyság” nemzeti színházi szerződésének lejárta után a színháztól örökre elbúcsúzott. Nemzeti színház. = Hölgyfutár 3 (1851) 291. sz. (december 19.) 1157. 15 Súly János (1817-1881) veszprémi tehetős pékmester volt, 1843-ban vette el Czekkel Erzsébetet, akitől számos gyermeke született. MEZŐHEGYI 2019. 102. 16 Magyarázata helytálló; a Kövesd helységnév a kő főnév -s melléknévképzős származékából alakult -d képzővel, ami köves helyen kialakult falura utal. KOVACSICS-ILA 1988.149.-= 453
