Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 3-4. szám
-= Kisebb közlemények =Acta Papensia xxii (2022) 3-4. szám Elmondható róla, hogy a szakrális jelképtől a szerelmi jelképig ívelően áthatja az egyetemes művelődéstörténetet.8 Kalotaszegen a rózsának, rozettának legdíszesebb, leggazdagabban kivarrott változatát tejesrózsának, a koszorúban felelhető kisebbeket pedig kocsikerekes mintának mondják. Egyszerűbb változat még a „tőtőrózsa”, gazdagabb pedig a csillagrózsa, de alkalmazták a régi, keleti eredetű mintaelemet, a forgórózsát is. Rendkívül kedvelt és gyakori az „ugorkás” minta. Az uborka már a Szentföld növényvilágában is megtalálható volt, uborkadinnyeként létezett. Az európai kertekben középkori növényjegyzékek tudósítottak termesztéséről. Szimbólumként a termékenységet jelképezte. A kalotaszegi hímzéskincsben nem véletlen megjelenése, hisz a tájegységben az uborka termesztése komoly múltra tekint vissza, a ketesdieket „ugorkásoknak” is nevezték. A széleken egyszerűbb mintákat alkalmaztak, így a már említett hullámvonalon túl a széllezáró egyenes zsinórt, a dupla zsinórt, apró horgos, pipás, kormos (a levél szögletes formája), kacskaringós sorokat, a sarkokban pedig seprűs, pipás, bokrétás leveles ágacskák, szíves, két patkós kompozíciók kerülhettek. Egyébként a levelek különböző méretben gyakran előfordulnak, az ágak ugyancsak, ahogy ez az Emese asszony készítette liturgikus textileken is megfigyelhető. A nem növényi díszítmények között leggyakoribb motívum a szív, amelyet Emese asszony is szívesen használ. Az általa tervezett térítőkön ezek többnyire a sarkokba kerültek, azonban ezeket patkóval is szokás helyettesíteni. Utóbbi nagyban hasonlít a szívre, de kihegyesedő felső részén kissé nyitott. Megtalálunk még egy mintaelemet ezeken az alkotásokon, jelesen a majorannás motívumot bokrétával a tetején, amelyek keretes kísérői egy-egy nagyobb mintaegyüttesnek. Létezik még egy gyakori töltelékelem ezeken a hímzéseken, így az Emese asszony által készítetteken is, mégpedig a tyúkszem, amely sugárszerűen kitöltött apró kör alakú minta, ami kissé jobban meghúzva „jukas tyúkszemet” alkot. Különösen szép díszítőelem a rózsán túl a két oldalán kihajló tulipán, ez a török eredetű virág, amit Emese asszony is alkalmazott.9 Szólnunk kell még a színekről, amelyek jellemzik ezeket a liturgikus textileket. Leggyakrabban piros színnel varrott textil-együtteseket készített az alkotó, ezek a legünnepélyesebbek, többnyire nagy ünnepeken kerülnek fel a templomokban. Készített fehér színű együttest, amelyeket az esztendő vasár-8 A rózsa művelődéstörténeti szerepéről lásd: GÉCZI 2020. 9 A minta-megnevezésekre vonatkozóan: PÉNTEK 1979. 48-80. 425
