Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 3-4. szám
he Kisebb közlemények =Acta Papensia xxii (2022) 3-4. szám apja Farkas Jenő lelkipásztor, édesanyja Józsa Teréz kántortanító volt. Apai felmenői Mezőménesen éltek, ahol apja is született. Nagyapja Farkas Domokos nagygazda, nagyanyja Gidófalvi Ágnes volt. Apja, Farkas Jenő (1907-1997) a teológiát Kolozsvárott végezte, majd református lelkipásztorként Magyarfülpösön kezdte meg lelkészi szolgálatát, ahol iskolát alapított, amellyel a Trianon utáni Erdélyben kivívta a hatalom fenyegetését. 1944-ig szolgálta a közösséget, de ekkor, a háború viharaiban menekülni kényszerült a család, így kerültek Magyarországra. Tekintve, hogy Balatonalmádiban már voltak menekült rokonaik (Emese asszony anyai nagyanyjáék), így a Farkas család is itt lelt átmeneti menedékre. Innen Farkas Jenő lelkipásztort Görgetegre helyezték, de itt csupán helyettesítő lelkész lehetett. Kadarkúton azonban üresedés következtében lelkészválasztásra került sor, amit megpályázva el is nyert. Harminchárom esztendeig szolgálta hűséggel a gyülekezetei, nyugdíjazásáig, 1981-ig. Emese asszony édesanyja, JózsaTeréz, kántortanító volt, aki Nagysajón született 1903-ban. A tanítóképzőt Székelyudvarhelyen végezte és ugyancsak Magyarfülpösön kezdte meg tanítónői munkásságát. Itt ismerkedett meg Farkas Jenővel, akivel 1937-ben házasságot kötöttek, jóban, rosszban hűséggel és szeretettel kitartva egymás mellett. Emese asszony anyai felmenői: nagyapja Józsa Márton evangélikus kántortanító (1866-1925) volt Nagysajón, Zsejken, majd Tacson. Anyai nagyanyja a Tállyáról származó Kromcsik Erzsébet (1882-1971), aki nénjének házasságkötése révén tett látogatása során ismerkedett meg Józsa Mártonnal és kötöttek 1907-ben házasságot. Józsa Márton első felesége, Mogyorósi Erzsébet elhunyt, két gyermeket hátra hagyva. Második házasságából hét gyermek született, akik közül öten érték meg a felnőtt kort. Józsa Márton a gimnáziumot Nagyenyeden, a teológiát Kolozsvárott végezte el. Tanítóként igazi lámpása volt a közösségnek. Zselyken a fúvószenekart vezette szigorú pontossággal, rendkívül eredményesen, mellette kiterjedt közművelődési tevékenységet folytatott, a magyar történelem, művelődéstörténet ismeretében gazdagítva a rábízottakat. Mindezeken túl iskolakertet létesített, megtanítva a gyermekeket oltani, szemezni, míg felesége a lányokat sütésre, főzésre és kertművelésre oktatta. Trianonnal megváltozott minden. A tanítókat is hűségesküre kötelezték, továbbá román nyelvtanfolyamot kellett végezniük, amiből vizsgát kellett tenniük. Józsa Mártonnak Moldovában kellett ezt a tanfolyamot elvégeznie és a vizsgára ugyancsak oda kellett mennie. Egy szénásszekéren hazafelé tartva esőbe került, alaposan megázott, amelynek következményeként fellépett nála az akkor még gyógyíthatatlan tüdőgyulladás, amely halálával 415