Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)

2022 / 3-4. szám

-= Forrásközlés s-Acta Papbnsia xxii (2022) 3-4. szám tisztogatván, hírre nem emelkedhetett, s jelenleg - mint hírlik - a medréből kijött Balaton víztömege alatt van. A füredi savanyúvíztől északkeletre fekvő Kövesd helység déli határában, az úgynevezett „Thormák malma” alatt szinte savanyúvízforrást120 fedeztek föl, melyből kamyi vastagon patakzik az érces vízér, s erői fokozata csaknem egy és azonos lévén a füredivel; valószínűnek látszik, hogy ez érnek a füredi csak ágazata, s az alapforrás tán Vörösberényen is túl van, mert Vörösberényen is ily érces víz patakzik föl. E nézetet hihetővé teszi azon körülmény, hogy a füredi savanyúvizes kútba az érces ér keleti ol­dalról, s így a kövesdi s lovasi savanyúvíz-források irányában patakzik be. Mint halljuk, a veszprémi káptalan, kinek birtokán van a kövesdi s lovasi érces víz forrása, Veszprém megye főorvosa, Cseresnyés Sándor121 úr által szándékozik az ércesvíz-forrásokat orvosilag megvizsgáltatni, s vegytanilag létrészeire bon­­tatni, s ha tán e vizsga folytán a forrás kitisztítása s jó karba helyzése célszerű­nek bizonyuland be, körűié fürdői lakokat is építtetend. Előre képzelem, meny­nyit nyerne ezáltal jelentőségben Balatonunknak különben is regényes felső vidéke... Balaton hosszában s egymáshoz oly közel több ér lehet, hogy külön­böző sajátságú ásványvizek, melyek alkatrészeiknél fogva egy vagy más beteg­ségben több vagy kevesebb sikerrel lennének alkalmazhatók... új meg új forrá­sok szép sétatérekkel, regényes parkokkal, csinos fürdői lakokkal, kényelmes s az ásványvizes fürdői helyeket összekapcsoló villákkal, melyek szétszórtságuk­nál fogva a körülök levő kertek s fasorok által oly igéző látványt nyújtanának - Balaton mellékét Európa legszebb s fürdői és gyógytani szempontból legje­lentékenyebb helyeinek egyikévé tenné. Fürdői főorvosunk, Orzovenszky Károly úr különben is megpendíté már az uradalom előtt a Savanyúvizet B.-Füreddel s Aráccsal összekötő magánlakok (majorság, villa) eszméjét, melybe fektetendő pénzösszeg a kamatot okvetlenül behozandná. Óhajtható volna ez eszme mielébbi életbeléptetése. Ha az Arács s Füred felé vezető úton mindkét felől egymástól 20-25 lépésre ízletesen épült kis lakok emelkednének, foglalkozás s szórakozásra tért nyitó kisded kertekkel, mily kedvezőleg fogna ez hatni a jelenleg is szép számmal levő vendégek szám­erői növekedésére, mily sok főurak fognának eljőni e kisded s mezeies lakokba azok közöl, kik a főváros zajából s az emeletes épületekből szabadulni vágyva, 120 A Szent József-forrás történetére: LICHTNECKERT 1997. 616-619. 121 Cseresnyés Sándor (Nyírgyulaj, 1786. szeptember 15. - Veszprém, 1854. november 13.) orvos, 1832-től Veszprém vármegye másodfőorvosa, 1848 után főorvosa. Pápán élt, 1848-ban köl­tözött Veszprémbe. 1841-ben az ugodi gyógyvízről írt könyvet. A veszprémi Alsóvárosi temető­ben nyugszik. VARGA 2009.128. 275

Next

/
Oldalképek
Tartalom