Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)

2022 / 3-4. szám

-= Forrásközlés =Acta Papensiaxxii (2022) 3-4. szám

nácsolni kész s a nem menekülhetés tudatától fölháborított kedélyű s vész perceiben a női gyengédség és félénkséget elleplezni nem bíró szobalányt szabatos arc-, kézjáték s testmozdulatokkal s az indulat, érzés, helyzetváltozatnak megfelelő hangnyomattal személyesíté.

Június 28-án „Angyal és Daemon”. Hidassy Prielle Cornelia (Clarisse) az ingerlékeny, szenvedélyes, uralomra vágyó nőt, Gyulai (Merinville Emészt) ez uralomvágyat törhetlen akaratszilárdsággal lesújtó s a szerelem óriási hatalma ellenében oly rendkívüli lélekerőt igénylő nehéz munkát vaskövetkezetességgel kivivő férjet, Csercser Natália (Athenais) a női szenvedélyt fölkorbácsoló s általa a családi élet nyugalmát földúló költőnőt kitűnőleg adá. Az est hősnője, Prielle Cornelia zajos tetszés-tapsviharban s az egész játszó személyzet többszöri kihívás általi kitüntetésben részesült.

Június 29-én „Charlotte kapitány”. Felekyné női s férfiúi szerepben egyaránt remekelt; Csercser Natália (Maria Francisca) a büszke s féltékeny portugál királynő; Benedek (Leon) mint leendő férj a királynői kegy nagyságát érző, hajdani kedvesével együttérethetéstől rettegő, királynő általi gyanúsításakor sértett férfiúi önérzettel rejthelyhez közeledő s azt színlett lélekerő s férfias nyugalommal fölnyitni akaró, majd később az utolsó felvonásban a féltékeny szerepet játszó jegyest szorgalmas tanulmányozást tanúsító művészeti könnyűség s érdekeltséggel adá.

Június 30-án „Falura kell mennie”. Felekyné (Coelestine) az ájtatosan növelt, túlságosan pietistikus, minden vigalomtól s társaskörtől borzadó hölgyet e természetellenes helyzetből férjének emiatti elidegenedése tudalma utáni szabadulási vágya, anyjával s a tanácsnokkali meghasonlása, a szerelem lángérzelmeinek az álkegyesség s gyermeki kegyelet érzelmeim diadalában művészi tökéllyel festé. Prielle Cornelia az érzelmek hű visszaadása, érzelembensőségtől áthatott játéka s színpadi otthoniassága által tűnt ki.

Július í-jén „Színésznő”, „Zeneestély”, „Magántánc Zarkavölgyitől”.109 Felekyné remekül festé a színésznőt szíve érzelmei megtagadása s az ügyesen kivitt prózaiasság színlésben, mialatt a benső lelki harc tetőpontra hágott, de a művészet szentségére tett ígéret beválthatásaért nyilatkoznia nem volt szabad. Pesti110 játékán a kezdőt első tekintetre mindjárt föl lehete ismerni.

109 Zarkavölgyi János (? - Hódmezővásárhely, 1864. július 15.) táncművész, 1859-1863 között a szegedi színház táncmestere volt. A színészeti lexikon nem említi. SZÉKELY 1994. Latabár társulatában való szereplése új adat.

no Pesti nevét a színészeti lexikon nem említi, feltehetőleg felhagyott a színészi pályával. SZÉKELY 1994.-= 264 =-