Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 1-2. szám
-s Műhely =Acta Papensiaxxii (2022) 1-2. szám nevű testvére később (Vág)farkasdon szolgált lelkipásztorként,5 nővére, Klára pedig Péntek Mihály felesége lett.6 Mivel jó eszű gyermek volt, tíz esztendős korában, 1842 szeptemberének elején Pozsonyba küldték, hogy a német nyelvben kiművelhesse magát. Halála után megjelent életrajzai szerint a négy esztendő alatt „a német nyelvet annyira elsajátította, hogy később csak irodalmilag kellett magát tovább képeznie, hogy eljusson a nyelvismeret azon fokára, mely képessé tette volna őt német nyelvű gyülekezetben az egyházi szolgálat teljesítésére, a mire egy amerikai német által föl is szólittatott.” Hogy azonban ez a fölszólítás mikor történt, arra nézve semmi közelebbi adat nem áll a rendelkezésünkre.7 1842 szeptemberétől 1846 júniusáig tanult Pozsonyban, majd ezt követően, 1846 novemberében a Pápai Református Kollégiumba iratkozott be, s a VI. osztálytól kezdve itt végezte tanulmányait.8 A kétéves bölcsészeti tanfolyam végzése közben, alig 16 esztendősen részt vett az 1848-as szabadságharcban „a szépért, jóért és igazért hevülő lelke indításából.”A szabadságharcot követően visszatért Pápára, ahol 1854-ig tanult, elvégezve a teológiát.9 Az 1851-1852-es tanév mindkét félévében ott találjuk nevét a jogtani osztály hallgatói között. A teológusok közül ugyanis többen jogot is tanultak.10 5 Tóth János 1820-ban született Lakszakállason. Pozsonyban és Pápán tanult, ahol 1842-ben végzett. Az 1842-1843-astanévben a III. nyelvészeti osztály tanítója, ezután Szilasbalháson (ma: Mezőszilas) volt rektor. 1846-1847-ben a hallei, 1847-ben az utrechti egyetemeken tanult. Hazatérését követően Farkasdon szolgált segédlelkészként, majd ugyanott 1848-ban rendes lelkésszé választották. Felszentelésére 1850. május 27-én került sor Pápán. Felesége Bartók Julianna, Bartók Pál lelkipásztor leánya volt. 1864-1866 között a komáromi egyházmegye espereseként szolgált. 1866. január 13-án, 45 éves korában hunyt el Farkasdon. Tagja volt a Magyar Királyi Természettudományi Társaságnak, és könyvgyűjtőként is számontartották. Lásd: KRÁNITZ Zsolt: „A késő idők emlékezetében éljenek...” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi anyakönyvei 1823-1952. Pápa, 2012. 145. (Itt olvasható felszentelése alkalmából írt saját kezű életrajza.) LISZKAY József: A Dunántúli Helvét Hitvallású Egyházkerület egyházi névtára az 1854-ik évre, 12. Naplójában többször olvassuk, hogy Jánost meglátogatta Farkasdon. Lásd még: KÖBLÖS József - KRÁNITZ Zsolt: i. m. (2018) II. 1002. 6 N. N.: Életrajzi adatait... = Dunántúli Protestáns Lap 11 (1900) 9. sz. (március 4.) 146.; Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára (DREL) I. 1. a. A Dunántúli Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyve, 1900. március 20., Székesfehérvár, 97. 7 Uo.; DREL 1.1. a. A Dunántúli Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyve, 1900. március 20., Székesfehérvár, 95. 8 Beiratkozása alkalmával 2 forintot fizetett, köztartásban is részesült KÖBLÖS: i. m. (2006) 650. 9 Az 1850-1851-es tanévben a „testgyakorló” diákok között ott találjuk. KÖBLÖS: i. m (2006) 949. 10 KÖBLÖS: i. m. (2006) 388., 391. 20
