Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 3-4. szám
-= Műhely s-Acta Papensiaxxii (2022) 3-4. SZÁM ként Gyenese Jánost fogják elismerni, akinek a hagyatéki eljárás befejezéséig a birtokában is hagyta a hagyatéki vagyont.51 Sógoruk, Gyenese János még Bán Erzsébet halálának évében újranősült, és 1870-ben leszármazottak nélkül meghalt. A hagyatéki eljárás során csak a második feleség, Novák Julianna fogadta el Gyenese — számára kedvező — végrendeletét, ellenben rokona, Gyenese György kijelentette, hogy jogot formál az elhunyt vagyonához, emellett pedig Bán Márton — fivérei, Bán Ferenc és Bán György nevében is — igényt tartott leánytestvérük, azaz Gyenese János első felesége hozományára. A rokoni követeléseket az eljárás során törvényes útra (azaz polgári peres eljárásra) utasították.52 A források szerint Bán Ferenc nem csak leánytestvérük hagyatéka kapcsán, hanem — amint a későbbiekben látni fogjuk — különféle birtokszerzési és kölcsönügyletek során is többször együttműködött fivéreivel, Mártonnal és Györggyel. A család a későbbiekben is megőrizte a barabásszegi gazdatársalomban elfoglalt vezető helyét. Egy 1893. évi címtár szerint a falu legjelentősebb földbirtokosa Bán György és Bán Márton volt (207, illetve 204 kataszteri holddal), őket követte néhai Bán Ferencnek a második házasságából származó két gyermeke, Bán Ferenc és Bán Zsófia (129 kataszteri holddal), ugyanekkor pedig Ferencnek az első házasságából származó leánya, a Kustánszegen élő Bán Julianna (Kustán Ferencné, majd László Györgyné) is a falujában élők között a legnagyobb birtokos volt (112 kataszteri holddal).53 Gyermekei birtokainak összesítése alapján elképzelhető, hogy élete során Bán Ferenc még Márton és György öccseinél is tekintélyesebb ingatlanállománnyal rendelkezhetett, vagyona azonban ekkorra már megoszlott gyermekei között (a három fivér anyagi helyzetének alakulásában természetesen szerepet játszhatott a feleségeik által esetlegesen a házasságukba hozott javak nagysága is). A családot a XX. század elején — Márton fia, István (1875-1915) portájának leírásakor — a „gazdag Baánok” elnevezéssel említették.54 5' MNL ZML XIII.1. 59. pallium. Tárgyalási jegyzőkönyv. Zalaegerszeg, i860, május 2. Az iratkülzetén a címzés: „Bán MártonnakBarabásszegen”. 52 KULCSÁR 2019. 218. 53 BAROSS 1893. 836. 54 MALONYAY1912. 321. 172