Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)

2022 / 1-2. szám

-s Műhely =Acta Papensiaxxii (2022) 1-2. szám

pedig széles karimájú, alacsony kalapot, melyet virág vagy tollbokréta díszít...”32.

Kitűnő megfigyelőnek bizonyult a befagyott Balatonon való közlekedés bemutatásakor is: „Azt hiszem, egyetlen árva teherszállító bárka sem közlekedik az egész tavon, vitorlás hajó még úgy se! Nem volt még a történelemben nép, melynek olyan kevés természetes adottsága lett volna a hajózáshoz, mint a magyaroknak. Úgy tűnik, folyóiknak és tavaiknak több hasznát veszik befagyva, mint folyékony állapotukban. Mikor egy idevalósi úriembernek megjegyeztem, milyen nagy kár, hogy nem használják a tavat közlekedésre, így válaszolt: „Ó, de hiszen télen használjuk, úgy kocsizunk rajta az egyik végétől a másikig, mintha országút lenne.”33. Nagy megdöbbenést okozott neki a nemes férfiak bárdolatlansága. A helyi folklórhagyományok közül a tihanyi kecskekörmök mondájának egy, a Garay János által később megénekelt változattól eltérőt jegyzett le, amely valójában IV. Béla királyhoz fűződő történeti monda.34

Johan Kohl Magyarországról írott könyve 1842-ben jelent meg. Foglalkozott benne a Balatonmellékével is, felsorolva a Balatonnal kapcsolatos mondákat.35

EÖTVÖS KÁROLY ÉS A BALATON

Az 1860-as évektől írta Eötvös Károly kitűnő tudósításait mindenről, ami balatoni vonatkozású volt, aki és ami valamilyen módon a Balatonhoz kapcsolódott. Utazás a Balaton körül és a Balatoni utazás vége címmel megjelent munkáiban megelevenedett a Balaton melléke, megjelent, megszólalt a Balaton mellékén élő ember, szavai nyomán feltárult egyéni életén túl az őt megtartó közösségé is. Az élő táj, az élő falu jelent meg Eötvös szavai nyomán. Feltárultak a falusi társadalom szintjei, feléledt a kisnemesség világa, a tájak és a társadalmi csoportok közötti kapcsolatok.

Mert miről, kiről írt Eötvös? Nemesekről, papokról, iparosokról, kereskedőkről, a vármegyei tisztviselőkről, de a társadalom perifériájára szorultakról, a szegény legényekről, katonaszökevényekről, betyárokról és cimboráikról, juhászokról, kanászokról egyaránt, de nagyszerű képet nyújtott a csárdákról, azok vendégeiről, akik búvóhelyet keresve, vagy akik mulatni mentek oda.

32 PAGET 1839/1987. m.

33 PAGET 1839/1987.103.

34 PAGET 1839/1987.112.

33 VAJKAI 1978.309., KOHL 1842.-s 15