Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 1-2. szám
-s Szemle =Acta Papensiaxxii (2022) 1-2. szám részben az építészet, képzőművészet, színészet, zeneművészet képviselőinek teljesítményét mutatta be „a Veszprémmel szorosabb kapcsolatban álló művészek életrajzával.”10 A tanár-könyvtáros szerzőpáros szintén gyakorlati kézikönyvet kívánt öszszeállítani, mégpedig az irodalmi hagyományt ápoló pedagógusok, könyvtárosok és népművelők számára. A szöveggyűjteményben a szépirodalmi műveket időrendben közölték az alkotók életrajzával együtt. Az életrajzokat külön részben, a települések betűrendjében tették közzé, a tájékozódást névmutatóval segítették.11 Sebő József az Előszóban azt írta, hogy az irodalmi alkotások mellett a történetírás és művelődéstörténet tárgykörébe illő írásokat is közzéteszi, „így általuk egyfajta várostörténeti kistükörbe is tekinthetünk.” (10.) Az általa összegyűjtött tekintélyes mennyiségű szöveget a szerkesztés során — miután másokkal is konzultált — két részre bontotta: a Régi szerzők fejezetben a már elhunyt, a Kortársaink fejezetben „napjaink élő szerzői” kerültek. Az elválasztás azonban nem teljes, mert Brassai Zoltán (1948-2018), Botár Attila (1944-2019), Széki Patka László (1948-2008), Szokoly Tamás (1947-2009) is a kortársi csoportba került. Az irodalmi szöveget két (az antológiába nem igazán illő) nyelvészeti írás zárja. Az egyik Veszprém nevének különféle értelmezéseit, a másik a város frazeológiáját foglalja össze. Az első arról tanúskodik, hogy a nyelvészek körében sincs teljes egyetértés a névetimológiát illetően; a másik pedig arról, hogy a város identitásának sűrítményeként számos elnevezés, szlogen él. Sebő József összesen 13 szlogent sorol fel, de hozzátehetünk egy tizennegyediket is, amelyet a nyelvújítás korának megjelölésére ő maga használ az Előszóban, amikor Veszprém irodalmi és zenekultúrájára utalva írja, hogy „egyfajta kis Weimár szerepét töltötte be az akkori Magyarország kulturális térképén.” (11.) A mai városmarketing az első szlogent írta zászlajára: „Veszprém a királynék városa” (bár nagyon sok városlakónak fogalma sincs a szlogen valódi tartalmáról). A kötet végén olvasható a szerzők (összesen 73 író, költő, egyéb értelmiségi) néhány soros életrajza és írásaik lelőhelyének bibliográfiája (Régi szerzők, Kortársaink szerint elkülönítve). A kortárs szerzőknél nem minden esetben jelölte meg születési évüket (így Ács Anna irodalomtörténésznél, Bartuc Gabriella újságírónál, Kanyár Erika írónál és Tungli M. Klára költőnél). A hiányt még a kézirat nyomdába adása előtt könnyen meg lehetett volna szüntetni, hiszen Sebő József mindannyiukat személyesen ismeri. gócpontnak vonzó erejét. VI. Olyan írók és hírlapírók életrajzai, akik nem tartózkodtak ugyan Veszprémben, vagy csak alkalmilag: de Veszprémről, meg veszprémi lapokba írtak. Tekintélyes írók koszorúja ez a fejezet.” SZIKLAY 1931. 5. ■° SZIKLAY 1831. 5. 11 HARMATH-KATSÁNYI1984. 7. 155
