Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 1-2. szám
-e Szemle =Acta Papensiaxxii (2022) 1-2. szám Egyes életutaknak különleges momentumai is vannak. Ilyen a Hummel Kristóf (45-49.) és Klebelsberger Kristóf közti, feleségeik miatt keletkezett becsületsértési ügy 1556-ban, de ennél is pikánsabb egy fontos, életmód- vagy inkább intézménytörténeti adat. 1591-ben, a sikeres adókivetést megünneplő lakomán (66.) a kamarás (későbbi polgármester) Posch Gergely (77.) felesége Schaffer Farkas és Stainer János (66.) polgármester feleségét, akikkel együtt készítette el az étkeket a belső és külső tanács tagjainak, boszorkányváddal illette. A két évig tartó pereskedés végén Poschnét bocsánatkérésre kötelezték. Szintén egyedi adat, hogy Purcher János (80.) polgármester az 1602. évi tisztújításon összeveszett elődjével, Szentbertalany Menyhérttel, amelynek eredményeképp Pucher karrierje megtört, többé nem választották polgármesterré. Számos tendencia megfigyelhető a kötet adataiból, amelyre részben maguk a szerzők is rámutattak az Összegzés — kitekintés fejezetben (103-105.). Kiemelték, hogy a város országgyűlési képviselőit az elit a saját köreiből válogatta. Feltűnő, milyen gyakran szerezték vagyonukat házasság révén a kötetben szereplő városvezetők, mintegy beházasodva az elitbe. Ezeknél is izgalmasabb, hogy az ezzel vagy másként elért tekintélyes vagyon olyannyira magától értetődően kikövezte az elitbe vezető utat, hogy a házasság vagy akár a polgárjog elnyerése után a belső tanácsi pozíció megszerzése gyakran alig néhány évet, szélsőséges esetben egy-két évet vett igénybe (mint Hummel, Klebelsberger, Kalmár, de főként Lackner és Pucher esetében). Ezután a bírói vagy polgármesteri tisztség megszerzése is a szokásosnál előbb megtörtént. Plasztikusan kirajzolódik az is — amit a városatlasz5 már korábban nyilvánvalóvá tett —, hogy a Belvárosban, elsősorban a városháza környékén, nevezetesen az Új és Szent György utcákban fekvő lingatlanok tulajdonosváltásai tükrözték az elit belső viszonyait, azok átrendeződését. Másrészt kiviláglik, hogy a hivatali előmenetelt megelőzte, megelőlegezte a vagyoni gyarapodás még akkor is, ha rokonsága vagy üzleti kapcsolatai révén az adott személy mintegy predesztinálva volt a városvezetői tisztségekre. A különféle szerződések és végrendeletek sokaságából — mesterségtől függetlenül — szinte minden polgármester pályája során az is látható, hogy a vagyonosodással elsősorban a különféle ingatlan-befektetések száma gyarapodott, és nem a forgótőke. A kötet(ek) ötletét Zalaegerszeg vezetőinek hasonló feldolgozása adta.6 Ehhez képest két évvel később, 2020-ban megjelent a soproni kötet. Talán időhiány, talán anyagi lehetőségek híján nem volt szakmai lektora vagy olvasószerkesztője a kiadványnak, ez a tény azonban alig hagyott nyomot a köteten. Egyedül talán a város középkori történetét az Anjou-kori hármas falépítésig 5 Magyar Várostörténeti Atlasz I. Sopron. Összeállította: Jankó Ferenc, Kücsán József és Szende Katalin; Dávid Ferenc, Goda Károly és Kiss Melinda közreműködésével. Kartográfia: Banyó Péter, Jankó Ferenc, Kücsán József. Sopron, 2010. B.i.d-f. táblák. 6 Városbírók és polgármesterek. Szerk.: Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, 2018. 152
