Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)

2022 / 1-2. szám

Szemle s-Acta Papensiaxxii (2022) 1-2. SZÁM

rátör rajza Zsoldos György pápai könyvkötőmester 1789. évi pecsétlenyomatáról). A legkorábbi pecsétlenyomat a Jóra (1635), a legkésőbbi a Kajdacsy (1823) családé. Megjegyezzük, hogy a fotókat érdemes lett volna színesben közölni, mint a Sándor családról szóló kötetben, hogy a címerek beazanosítása, tanulmányozása könnyebben elvégezhető legyen. Az elmosódott fekete-fehér fotókkal ez nehézségekbe ütközik. A hiányérzetet enyhíti, ha valaki kézbe veszi a Pápai armálisok kötetet, amely pápai és Pápa környéki nemesi családok armálisát és annak leírását tartalmazza.

A pápai összeírások a XVII. század közepétől 1846-ig terjedő időszakot fogják át. A hivatali írásbeliség állapotát tükrözi, hogy a XVII. századból 3, a XVIII. századból 18, a XIX. század első feléből 11 összeírás maradt fenn; az első két összeírás, amely a MNL Országos levéltárából való, a Belsőváros, illetve a teljes város lakosságát, a többi túlnyomórészt a nemeseket tartalmazza, akiket különböző megfontolásból írtak össze. A forrásközlésből az összeírás célját csak néhány esetben ismerjük meg a lábjegyzetből, pedig több esetben is megállapítható lett volna.

A „Papai Városi Paletasok Katonai” talányos című összeírás az 1710-es évek elején feltehetőleg a katonai terhekhez való hozzájárulás kivetése miatt történt. 1723-ban — ahogy Bauer is utal rá — az éjszakai őrség kiállítása miatt vették számba a nemesek házait (az éjjeli őrséget ekkor ugyanis a házak / háztulajdonosok sorrendjében kellett kiállítani). A címeresleveles nemesek lajstromai a vármegyei pénztárba fizetett éves díj (taxa) beszedése miatt, a „nemes urak” számbavétele a tisztújítások előtt a választási jog megállapítása miatt készültek, de 1819/20-ban a nemes származású özvegyasszonyokat is számba vették.

Az összeírások tanulmányozása előtt a demográfiai áttekintést érdemes elolvasni, melyhez a XVII. századi várostörténetet kutató és jól ismerő dr. Hermann István nyújtott szakmai segítséget. A statisztikai táblázatokkal, diagramokkal ellátott bevezető tanulmányból világosan kiderül, hogy a különféle összeírások legtöbb esetben csak a háztartásokra, családfőkre vonatkoznak, adatsoraik hiányosak, a város összlakosságára, a lakosság jogi, etnikai, felekezeti megoszlására a legtöbb esetben csak becslések állnak rendekezésre.2 A vizsgálat csak néhány időmetszetben ad megbízható támpontot. 1660-ban 711 háztartást írtak össze, a lakosság létszáma kb. 3600 fő körül mozgott; a katolikusok aránya 60%, a protestánsoké 40% lehetett. A nemesek az összlakosság mintegy

2 A szerző tanulmányában a XVII-XIX. századra családonként 4-es szorzót használ, a magyar demográfusok viszont általában 5-ös szorzóval szoktak számolni.-H I46 =-