Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 1-2. szám
-= Újraolvasó h-Acta Papensia xxn (2022) 1-2. SZÁM soKONAi Vitéz Mihály születésének 200. évfordulóját ünnepli ebben az évben az itthoni és a határokon túl élő magyarság. A költő nagyapja, Csokonai László győri református prédikátor volt.3 A Csokonai-család őseinek bölcsőjét Somogybán ringatták, Erdőcsokonya — ma Csokonyavisonta — községben. Régen a családi nevek egy része utalt a származási helyre. A költő által használt „Vitéz” vezetéknév nem családi név volt. Nem használta sem apja, sem nagyapja. Csokonai József íratta be a debreceni anyakönyvbe, hogy hangsúlyozza vele a debreceniek előtt a maga és fia nemesi származását.4 A nemességet egyik őse: Csokonai Demeter hadnagy kapta Miksa királytól, Veszprém vára alatt a törökökkel vívott bátor harcáért, amint ezt egyik életrajzírója állítja.5 A költő apjának a keresztelési bejegyzése a győri református egyház anyakönyvében így van: „Tiszteletes Csokonai László Prédikátor úr fia József 1747. szeptember 25.” Ugyancsak így van beírva az 1744. augusztus 3-án keresztelt Csokonai Zsuzsannának, a költő nagynénjének neve is. Milyen képet rajzolnak a prédikátor-nagyapáról az egykorú írások? Csokonai László 1726-ban, valószínűleg a győri egyházban folytatott rövid tanítóskodás után, az akkori tatai egyházmegye egyik legnagyobb gyülekezetébe: Ácsra került prédikátornak. Itt 17 évig működött. Ő kezdte el itt a keresztelési anyakönyvi bejegyzéseket. Kiváló munkáját bizonyítja az, hogy az akkori felső-dunamelléki püspök: Major Kocsi István „adjunktusa” volt s ebben a 3 Csokonai László 1743. március 12-től 1749. március 17-ig volt győri prédikátor. Valószínűleg Orosziban született az 1700 utáni években. Az utrechti egyetemen tanult (1724-1725), előtte Győrben volt rektor. Ácson (1726-1743), Győrben (1743-1749), Kömlődön (1749-1753), majd Alcsúton (1753-1762) volt lelkész, 1762-ben hunyt el. Itt temették el korábban elhunyt felesége, Angyal Zsuzsanna mellé. V. ö. PATAKY László: A győri református egyház története. Győr, 2017. 121-127., 165. * Csokonai nemesi származása a szakirodalom szerint nem tekinthető bizonyítottnak. Véleményem szerint Csokonai nem volt nemes, tudtommal felmenői egyik vármegyében sem hirdették ki nemességüket, ami a nemesi kiváltságokkal való élés feltétele volt. A győri református anyakönyvben a XVIII. században a nemes és nem nemes státuszt pontosan megkülönböztették, Csokonai László minden esetben „tiszteles” titulussal olvasható, „nemes” vagy „tekintetes” jelző nélkül. 5 Csokonai Demeter Istvánffy Miklós történetíró elbeszélése szerint Enyingi Török Ferenc embereként, kiküldött kémjeként részt vett Veszprém 1566. június 30-i töröktől való visszafoglalásában. HUNGLER József: A török kori Veszprém. Veszprém, 1986.68. - Csokonai Demeter és a költő szépapjának tekintett csokonyai lelkész, Csokonyai Miklós (1656) között eddig még nem sikerült bizonyítani a vérségi kapcsolatot, így azt kell mondanunk, hogy Csokonai Demeter „hadnagy” Miksa király által adományozott nemessége nem több legendánál. 140
