Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)

2021 / 3-4. szám

-s Műhely s-Acta Papensia XXI (2021) 3-4. SZÁM

György falvi Csépán István jogtudort és táblabírót emeli ki, aki Jákóban lakott, irodalommal is foglalkozott és 1830. február 15-én hunyt el.2

A Vas vármegye nemes családaival foglalkozó levéltáros, Balogh Gyula a Győr [gy] falvai Csépán családról szólva szintén szűkszavúnak mutatkozott. Csépán István (1733) és Csépán Benjámin (1743) egyaránt Senyeházán élt.3 Kempelen Béla a Györ[gy]falvi Csépán családdal kapcsolatban Balogh adatait közli újra, kiegészítve azzal, hogy Bálint fia, István 1763-ban legfelső helyen is igazolta nemességét.4 Kempelen későbbi munkáiban nem foglalkozik a Csépánokkal.5

Legtöbb konkrétumot az I. világháború évében megjelenő Somogy vármegye-monográfia közölte.6 Leszögezte, hogy a Györgyfalvi Csépán család régi Zala vármegyei család, amely az előnevet adó Györgyfalván már 1513-ban birtokos volt.71. Ferdinánd király 1550-ben e községre megerősítést adott Jánosnak és néhai Balázs fiainak: Bertalannak és Istvánnak. A család egyes tagjai innen származtak Vas, majd Komárom vármegyébe. Itt igazolták nemességüket 1785- ben István fiának, Jánosnak a fiai: János (aki Nagybajomban, majd Alsókon és Hedrehelyen lett református lelkész), továbbá Csépán István neves ügyvéd. A család Somogy vármegyében két alkalommal: 1803-ban, majd 1836-ban igazolta nemességét.8 A család Csépán Antal (1808-1903) főszolgabíró, alispán halálával férfiágon kihalt.

2 NAGY Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1858. III. 132. Három művét is felsorolja.

3 BALOGH Gyula: Vasvármegye nemes családjai. Szombathely, 1894. 26.

4 KEMPLELEN Béla: Magyar nemes családok. 1912. III. 97.

3 KEMPELEN Béla: Magyar nemes családok czimerei. I. Budapest, 1914., Uő.: Magyar nemesi évkönyv I. Budapest, 1923., Uő.: Családkönyv I. Nemes családok, polgárcsaládok. Budapest, 1940.

6 CSÁNKI Dezső (szerk.): Somogy vármegye. Budapest, é. n. [1914.] 612. (Magyarország vármegyéi és városai)

7 Györgyfalva ma Gy őrfalva néven Zalabaksa része. - Megjegyezzük, hogy a Györgyfalvi család Zalában legalább az 1420-as évek óta ismert volt, györgyfalvi Csépán (Chepan) István 1424-ben vármegyei alszolgabíró (viceiudex nobilium) volt. V. ö. Zsigmondkori oklevéltár VI. 1424. Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008. 217. sz., 415. sz. - A zalai archontológiába Csépán István nem került be. MOLNÁR András: Zala megye archontológiája 1138-2000. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2000. Holub sem ismerte: HOLUB József: Zala megye története a középkorban. Első kötet. A megyei és egyházi közigazgatás története. Pécs, 1929. 485.

8 MNL SMLIV. A. 1. i. Acta nobilitaria / Nemességi iratok 1721-1846. A Csépán család iratai. Csépán János és fiainak nemességét Somogy vármegye 1803. március 28-i közgyűlésén 343. sz. alatt (a benyújtott Vas és Komárom vármegyei nemesi testimonialisok alapján) ismerték el. Csépán Antal szolgabíró és József testvére valóságos nemességéről az 1836. évi szeptember 12-i közgyűlés 2348. sz. alatt állították ki a nemesi bizonyságlevelet, tekintettel arra, hogy édesapjuk, Csépán István már 1803-ban bekerült a nemesek lajstromába. (A család nemességi iratainak másolatban való megküldését Récsei Balázs somogyi főlevéltárosnak köszönjük. - H. J.)- 368 ^