Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
Műhely s-Acta Papensia xxi (2021) 1-2. SZÁM 10.táblázat Az összes eset és a vagyonösszeírást tartalmazó esetek egymáshoz viszonyulása felekezetek szerint (1836-1848) Ügyfél Összes eset Vagyonösszeírási esetek Felperes Alperes száma megoszlása (%) száma aránya (%) zsidó zsidó 47 10,2 1 21,8 zsidó keresztény 130 28,1 6 18,8 keresztény keresztény 243 52,6 13 40,6 keresztény zsidó 42 9,1 6 18,8 A felvetést a táblázat adatai nem igazolják, a zsidó felperesek jóval kisebb arányban kértek vagyonösszeírást, mint amilyen arányban (problémás) követeléseket támasztottak keresztényekkel szemben. Ellenben a zsidó alperesek kétszer akkora arányban voltak kénytelenek elviselni ingóságaik összeírását keresztény hitelezőjük kérésére, mint amilyen arányban az összes esetből részesültek. Sőt, a zsidó hitelezők éppen zsidó adósokra vonatkozóan kérték feltűnő valószínűséggel a hitelfelvevő jószágainak összeírását. A bírósági jegyzőkönyv alapján alapvetően attól függött, hogy beadtak-e ilyen kérelmet, hogy milyen volt az alperes vagyoni helyzete. Általában akkor kérték az ingóságok összeírását, ha az alperesnek nem volt ingatlan vagyona, ami fizetésképtelenség esetén is biztosítékul szolgálhatott volna. Természetesen emögött az a többször megfogalmazott aggodalom állt, hogy az alperes szorongatott anyagi helyzetében netán elrejti értékesebb vagyontárgyait, és ennek megakadályozásáért kell leltározni azokat. Az összeírásra vonatkozó kérelmek tehát inkább árulnak el valamit az alperesek vagyoni helyzetéről, mint a felperesek üzleti mentalitásáról. Ez alapján leginkább úgy értelmezhetjük a fent leírt arányokat, hogy a zsidó alperesekről gyakrabban feltételezték, hogy fizetésképtelenek, mint keresztény szomszédjaikról. Alátámasztották-e az 1837 és 1848 közötti pápai szóbeli bírósági perek Weber és Sombart kettős morálról alkotott elképzelését? — Mind a vita nélkül a hitelező javára megítélt, mind pedig a vagyonösszeírást említő ügyek elemzése cáfolta a két jeles tudós felvetéseit. Mindkét vizsgálatból az derült ki, hogy a keresztények sokkal inkább hajlottak arra, hogy üzleti ügyeikben a zsidók kárára járjanak el, mint amennyire zsidó szomszédjaik próbáltak meg nyerészkedni a nem zsidókon. Tekintve, hogy a domináns fél a rendi társadalomban-= 69 =-
