Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)

2021 / 1-2 szám

Műhely =Acta Papensia xxi (2021) 1-2. szám

A zsidók szerepe a hitelezésben persze ettől még lehetett nagyobb, mint amekkorát a zsidók pápai lakosságon belüli aránya alapján várni lehetne. Pápa lakosságának az 1847-es összeírás szerint 24%-a volt izraelita.259 Ennél az összes bíróság elé járuló hitelezőnek valamivel több, 30%-a volt izraelita, akik az öszszes tőke 34%-át hitelezték. Ez annyit tesz, hogy a zsidó felperesek átlagosan kb. 20 pengő forinttal több hitelt helyeztek ki, mint keresztény kollégáik. Amíg a zsidók enyhén felülreprezentáltak voltak a hitelezők között, ugyanennyire alulképviseltek voltak a másik, keresleti oldalon, a hitelfelvevők közt: ennek a körnek 20%-t képezték, és az összes tőkének csak a 15%-át vették kölcsön ők. Ez annyit tesz, hogy a zsidó adósok tartozása jellemzően mintegy 40 pengő forinttal kisebbnek adódott a keresztény hitelfelvevőkénél. Érdemes megfigyelnünk külön a zsidók és keresztények közötti üzletkötéseket is. Amíg a zsidók átlagosan 115 pengőforinttal tartoztak keresztényeknek, addig a keresztények 152 forinttal zsidóknak, azaz a keresztények jobban el voltak adósodva zsidóknak, mint fordítva. Röviden: hiába dominálta a piacot a keresztény kínálat és kereslet, a piacon kisebbséget képező zsidók valamivel sikeresebb üzletembernek tűnnek.260

Az a hanáki elképzelés tehát, hogy a rendi társadalom hiteligényeit mindenekelőtt a pénzkölcsönzésre specializálódott zsidók végezték, nem igazolódik a rendi korszak végén Pápán. Nemhogy kizárólag zsidók végeztek volna ilyesmit, hanem éppen az figyelhető meg, hogy jellemzően keresztények kölcsönöztek, méghozzá keresztényeknek. Az viszont kétségtelenül kirajzolódik, hogy a zsidók nagyobb valószínűséggel fogtak pénzkölcsönzői vállalkozásba, mint a keresztények, és ezek a vállalkozások nagyobb volumenűek voltak, mint a keresztényekéi. De azt újra hangsúlyoznom kell, hogy mindez akkor igaz csak, ha a problémás, azaz bíróság elé vitt esetek jól reprezentálják az egész városi hitelpiac működését.

Ám az, hogy a zsidók a pápai hitelpiacon a jelek szerint erőfölényben voltak, nem jelenti azt, hogy vissza is éltek vele. Ebből a megközelítésből arról, ki mennyire volt gátlástalan és kivel ezen a piacon, nem tudtunk meg semmit. Erre akkor van lehetőségünk, ha a sommás bíróság jegyzőkönyveit azonban más irányból is megközelíthetjük.

259 Erre és a zsidók más, korban közeli pápai népességarányára lásd: HUDI 1995a. 98., JAKAB 2014. 129., KEPECS 1993. 340., KOMORÓCZY 2016. 204.

260 Ezekkel az adatokkal szinkronba hozhatóak Jakab Rékának a statisztikai megfigyelései a pápai városi tanács elé kerülő problémás adóssági ügyekről, ám ő a keresztények közötti ügyletekről, valamint az ügyletekben szereplő összegekről nem készített számítást. JAKAB 2014. 141.

= 64 s-