Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
-= Műhely =Acta Papensia xxi (2021) 1-2. szám GAZDASÁGI MENTALITÁS, KÉNYSZERŰ BEFEKTETÉS Máshogy viselkedtek-e a zsidók keresztény üzletfeleikkel, mint saját hitsorsosaikkal, ahogyan Sombart és Weber állította, és máshogy fektették-e be tőkéjüket, mint keresztény szomszédjaik már a modernitás előtt (értsd: Magyarországon a rendi korszakban)? Ezekre a kérdésekre próbáltam meg választ adni kutatásom második részében sommás bírósági jegyzőkönyvek összesítésével. Arra felvetésre azonban, hogy létezett-e valamiféle zsidósághoz (vagy bármilyen más felekezethez) köthető sajátos gazdasági gondolkodásmód, már az előbbi mobilitás vizsgálat is szolgál némi adalékkal. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy milyen befektetéseket tartottak vonzónak a századvég általam vizsgált pápai virilisei, akkor legfeljebb annyiban találhatunk a vallási hovatartozástól függő preferenciát, hogy a zsidó virilisek mintha tartózkodtak volna tőkéjüket pénzintézetekbe fektetni, legalább is az igazgatóságokban nem igazán jelentek meg.249 Összességében ez alapján nem tűnik alátámaszthatónak, hogy a XIX. század utolsó harmadában létezett volna valamilyen sajátos zsidó (vagy keresztény) gazdasági gondolkodásmód. Az előző vizsgálatom azonban nem ennek kiderítését tűzte ki célul, és a kérdés megválaszolása szempontjából lényeges korszakra, tehát a XIX. század első felére koncentrált, úgyhogy érdemes áttérnünk a bírósági jegyzőkönyvek elemzésére. 1837 és 1848 között 540 per jegyzőkönyvét néztem át. Mint azt korábban említettem, az esetek nagy részében a titkár feljegyezte, ha valamelyik fél zsidó vallású volt. Ha valakinél nem szerepelt ilyen megjegyzés, de a neve alapján felmerült bennem a gyanú, hogy izraelita, akkor az 1848. évi zsidóösszeírás alapján próbáltam beazonosítani az illetőt. Amennyiben ez nem sikerült, kizártam az adott esetet a vizsgálatból, csak névelemzés alapján senkit nem vettem az zsidó vallásúak közé. Ezen kívül azokat az ügyeket, ahol a keresetet benyújtó jogi személy (városi tanács, városi árvapénztár, stb.) megbízottja volt, nem számítottam be a felperesek közé, mivel a felekezeti bontásban nem lehetett őket értelmezni.250 Az ilyen perek esetén csak az alpereseiket vettem figyelembe, 249 Természetesen lehetséges az is, hogy csak a tőkéjüket fektették be a pénzintézetekbe, és azok igazgatásában nem kívántak részt venni. 250 Az alperesek között nem szerepelt jogi személy. 59 =-
