Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 3-4. szám
Szemle Acta Papensia xxi (2021) 3-4. szám uradalmi tisztviselők többsége városi szolgálati lakásban lakott.) Az úri vendégek és a személyzet külön étkezett. A hercegné ruháit nem a mosoda, hanem a komorna mosta. Az állandó alkalmazottak Festetics III. György haláláig nem hagyhatták el a kastélyt, melynek területére a városlakók csak külön engedéllyel léphettek be. Az engedély nélkül megjelenők kitiltásáról a portaszolgálat és szükség esetén a csendőrhatóság gondoskodott. Festetics II. Tasziló idején a nagy parkban a munkásoknak és az alkalmazottaknak is el kellett bújniuk a bokrokba, hogy a herceg sétáját ne zavarják. A herceg itthoniétét Keszthelyen és Berzencén (a nagyvadászatok fő helyszínén) felhúzott kékpiros-sárga hercegi zászló jelezte; ha távozott, a zászlót leeresztették. Távozáskor autójával olyan kapun át hajtott ki, hogy a város lakossága ne láthassa. A távolságtartás a társadalmi érintkezés minden területét jellemezte. Tasziló hercegnek még a huszárja is „Kezét csókolom”-mal köszönt, utódai megelégedtek a napszaknak megfelelő polgári köszöntéssel. Az óriási társadalmi különbséget azzal is érzékeltették, hogy a herceg és családtagjai egymást és gyermekeiket magázták, az alkalmazottakat és szolgákat tegezték. Gyakran előfordult, hogy a majorjági cselédség a herceget és családját csak messziről látta, és kósza hírekből vagy álhírekből értesült egyes családi eseményekről. A második világháború végével lezárult a magyarországi főúri családok hagyományos története, az a világ, amelyet — Tar Ferencnek köszönhetően — a keszthelyi kötet segítségével közelebbről is megismerhetünk. További izgalmas feladat lehet a hercegi levéltár fennmaradt irataiból, a keszthelyi önkormányzati és a Zala vármegyei hivatalos iratokból megismerhető „valóság” szembesítése a korabeli sajtóval és az egymásnak ellentmondó szubjektív visszaemlékezésekkel. Hudi József £>- ^ 515
