Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 3-4. szám
Tudjuk, hogy pápai diák korában sokat olvas, hogy az 1840-ben alakult önképzőkör: „Képzőtársulat” könyvtárát6 használja s kölcsön kapott könyveket olvas. Petőfi természetében rejlik, hogy csak akkor kért, amikor már kifogyott abból, amihez jogos igénye volt, s így mi sem hihetőbb, minthogy csak akkor élt barátai könyvkölcsönző jóságával, amikor már a Képzőtársulat könyvtárában nem volt számára még olvasatlan könyv. De mik voltak azok a könyvek, amiket a költő Pápán olvashatott? Ez érdekes kérdés, mert tudjuk, milyen fontossággal bír az olvasmány a lángész fejlődésére. Petőfi, aki — mint művei elárulják — igen sokat tudott, nagy olvasottsággal bírt, s egészen addig, míg Pestre Vahot mellé segédszerkesztőül nem került — alig volt ideje az olvasásra. Debrecenben betegsége, nyomora, elhagyatottsága miatt nem juttatták tanulmányokhoz, a többi időt, amit mint diák, mint vándorszínész, mint színházi szolga töltött el, szintén nem áldozhatta tanulmányokra. Szuper Károly, Petőfi színésztársa (Székesfehérvár, 1842) írja Naplójában, hogy Petőfi akkor „a Körbe” járt „hírlapokat olvasni, otthon nem olvashatott,7 hiszen egész télen hideg szobában lakott, s ha fel akart melegedni, csak hozzá ment s felolvasásokat tartott nekik saját verseiből és a Karthausiból.”8 E tények igazolják, mennyire fontos annak ismerete, hogy mit olvasott Petőfi Pápán.9 Az akkori iskolai könyvtárak anyagát nem rostálta meg semmiféle közoktatási tanács vagy egyéb szigorú testület. Az „iskolának nemeskeblü jóltevői”, a maecenások, a diákok — odaadták a könyveket, a diákok aztán hordták haza és olvasták vagy falták... Ilyen lehetett a pápai könyvtár anyaga is, amelyet eddig, úgy látszik, nem ismert a magyar könyvtártudomány sem, katalógusát,10 amelyet — véletlen folytán — most szerencsém lehet ismertté tennem. Horváth Ignác 1842-43-ban a pápai főiskolán diákoskodott, tehát Petőfivel egy időben élt az iskola falai között s volt tagja — sőt pénztárnoka is — a Képzőtársulatnak. E Horváth Ignác gazdag könyvtárának átkutatásához juttatott a-s Újraolvasó s-Acta Papensia XXI (2021) 3-4. SZÁM 6 Ferenczi Zoltán: Petőfi életrajza. I. köt. 225, 226. lap. A kölcsönzési feljegyzések igazolják, hogy Petőfi legtöbbször a francia irodalom történetét, Horatius, Heine, Lenau, Schiller, Mathisson, Claudius, Young költeményeit olvasta. A magyarok közül leginkább Garai és Vörösmarty munkáit. KÖVY1987. 29. 71842. december 16-án; lásd Szuper Naplói, 18. lap. 8 Lásd ugyanott. November 11-iki feljegyzés. A Karthausit valószínűleg az 1839-41-ben megjelent Árvízkönyvből olvasta. Önállóan 1842-ben jelent ugyan meg, de hihetőbb, hogy a régebbi kiadásban bírták a színészek. Petőfi valószínűleg a képzőtársaság könyvtári példányából ismerte meg (lásd alább 160-161., hibás 164. helyett) szám alatt. 9 Lásd Ferenczy [!] előbb idézett munkáját. I. köt. 253. 1* alatti jegyzet. 10 A főiskola könyvtárában sincs meg, s mint Faragó János igazgató úr szíves leveléből értesülök — azt nem is ismerik. 493
