Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)

2021 / 3-4. szám

HUDI JÓZSEF

Antal Géza a Pápai Lapok élén

(1890-1892)1

magyar sajtótörténet nélkülözhetetlen forrásai között tartjuk számon a szerkesztőségi iratokat, leveleket, melyekből megismerhető egy-egy hírlap- vagy folyóirat-szerkesztőség élete. így többek közt a szerkesztő(ség) koncepciója, napi gyakorlata, kapcsolatrendszere, a munkatársi kör, a lapkiadás mint üzleti vállalkozás, s nem utolsó sorban az olvasóközönség (nagysága, összetétele, elvárásai).

Sajnálatos módon a kiegyezés kori pápai hetilapok egyikének sem maradt fenn az iratanyaga, így a lapszerkesztők világáról csak hiányos ismeretekre tehetünk szert. Egyetlen kivétel azért akad: dr. Antal Géza (1866-1934) református főgimnáziumi, majd teológiai tanár, utóbb dunántúli püspök, aki pályája kezdetén egy ideig — 1890 januárjától 1893 januárjáig — a Pápai Lapok főmunkatársa, szerkesztő-helyettese, valójában szerkesztője volt. A laptulajdonos Fenyvessy Ferenc2

1 A közlemény a PRTA kutatóprogramja keretében készült.

2 Fenyvessy Ferenc (Eger, 1855. szeptember 9. - Budapest, 1903. június 3.) jogász, újságíró, szabadelvű (kormánypárti) politikus, Pápa város díszpolgára. Egerben érettségizett, majd Bécsben és Budapesten jogot hallgatott. Budapesti tanulmányai befejeztével jogi és államtudományi doktorátust, majd ügyvédi oklevelet szerzett. A diploma megszerzése után Pápán a gróf Esterházy családnál lett házi nevelő. Gróf Esterházy Pál két fiát, Móricot és Jenőt oktatta jogra. Állandóan letelepedett Pápán, villát is épített a mai Csáky utca végén. Részt vett a város, a megye közéletében és az országos politikában. Tagja volt Pápa város képviselőtestületének, Veszprém megye törvényhatósági bizottságának. 1881-1894 között az ugodi választókerület, 1895-1898 között Pápa város országgyűlési képviselője volt. A parlamentben különösen a közoktatás reformját és a művészet ügyét támogatta. 1898-tól haláláig Veszprém megye főispánja volt. Már egyetemista korában részt vett az egyetemi és műegyetemi olvasókör megalakításában. Elnöke volt a Balaton-egyletnek, a Nemzeti Színház Nyugdíjintézetének, a Zenetanárok Országos Egyletének, tagja számos helyi és országos egyesületnek. 1879-1898 között a Pápai Lapok laptulajdonosaként és szerkesztőjeként, az 1891 végétől induló budapesti Magyar Újság politikai napilap (félhivatalos kormánylap) szerkesztőjeként a sajtótörténetbe is beírta nevét. Szívbajban hunyt el, halálakor szűkebb családjából özvegy édesanyja gyászolta. A Kerepesi úti temetőbe temették el a római katollikus egyház szertartása szerint. Temetésén a magyar politikai elit tagjai közül sokan részt vettek. Pápán és Veszprém megyében egyaránt közkedveltségnek örvendett.-s 457 s-