Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
-H Műhely s-Acta Papensia XXI (2021) 1-2. SZÁM titkár, majd az alperes válaszát. Ha a felek igényelték, tanúkat is meghallgattak és röviden a jegyzőkönyvbe vezették vallomásukat. Végül külön kiemelve következett az ítélet vagy amennyiben más volt a per végkimenetele, akkor azt rögzítették. Vizsgálatom szempontjából az 1837 és 1848 közötti szóbeli bírósági jegyzőkönyvek legnagyobb előnye (ami egyszersmind azt is megvilágítja, miért választottam ezt a forrást), hogy az iratanyag jelentős részében rögzítették, a pereskedő felek közül ki volt zsidó vallású. Azért csak jelentős részében, mert láthatóan a jegyzőkönyv vezetését valamikor a 1840-es évek közepétől részben átvállaló írnok kisebb hangsúlyt fektetett a felekezeti kötődés rögzítésére. Ez a kellemetlenség azonban a Jakab Réka által monográfiájában közölt források, legfőképpen az 1848. évi zsidóösszeírás névsora alapján kiküszöbölhetőnek tűnik.145 Természetesen lehetséges, hogy a zsidó felekezet megjelölésénél hibákat ejtett a bíróság, azonban az összes, jegyzőkönyvben szereplő személy (több száz fő) vallását teljes bizonyossággal, csak egy komoly anyakönyvi kutatás tudná tisztázni, amit jelenleg nem volt módom elvégezni. Ezt a hibalehetőséget mindenesetre a következtetések levonásakor érdemes figyelembe venni, mint ahogyan azt is, hogy mivel a forrás csak a zsidó vallást jelölte külön, a keresztény felekezetek megkülönböztetésére sincs mód, illetve ez is csak egy széleskörű anyakönyvi kutatással lenne lehetséges. A forrás további előnye, hogy összegszerűen megragadhatóvá teszi a pápai lakosok közötti gazdasági ügyleteket, már persze azokat, amik nem a legideálisabb forgatókönyv szerint bonyolódtak. Több esetben a kölcsönért felszámított kamat mértékét is említi a forrás. Az összegszerűségből azonban némi nehézség is adódik. A jegyzőkönyvben található összegeket hol váltó-, hol ezüstforintban adták meg. A két pénznem közötti átváltás aránya ismert,146 a problémát inkább azok a bejegyzések okozzák, amelyekben a bíróság titkára nem jelölte pontosan mire gondol, nemes egyszerűséggel csak a forint szót vagy annak rövidítését szerepeltette az iraton. Szerencsére ilyen esetből elenyészően kevés volt. Ezeken kívül forrásomnak még két hiányosságáról kell említést Teljesen megnyugtató választ adni ezekre a kérdésekre véleményem szerint nem lehet. Úgy gondolom, hogy amennyiben nem látszik nyoma a befolyásolás szándékának, nem találunk olyan indokot, ami miatt a szöveg létrehozója módosítani akarta volna az elhangzottakat, akkor hitelesnek fogadhatjuk el az adott forrást. Az általam vizsgált forrásban nem találtam ilyen kizáró okot. 145 JAKAB 2014. 259-271. 146 KÖVÉR 2010. 47., HUDI 2001. 383. 35
