Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
-= Műhely 5-Acta Papensia XXI (2021) 1-2. SZÁM 1907-ig pedánsan követték a törvény betűjét, a hivatalokba eljuttatott anyakönyvekben minden bejegyzés külön oldalon szerepel, az elhunyt foglalkozása és születési helye mellett a szülők foglalkozását is megadták. Sőt a gondos anyakönyvvezetők arra is ügyeltek, hogy az elhalálozást bejelentő személy esetében is megadják, milyen viszonyban állt az elhunyttal.137 Ezek a korai polgári halotti anyakönyvek kiválóan alkalmasak az elhunyt születési anyakönyvének és felmenőinek visszakeresésére. Kisebb nehézséget legfeljebb az okoz, hogy a pontos születési dátum helyett csupán az életkort adták meg, ami az anyakönyvvezető és a bejelentők értelmezésétől függően három lehetséges születési évet jelenthet. Ez a kis kellemetlenség azonban eltörpül a későbbi anyakönyvek szűkszavúsága jelentette probléma mellett. 1907-től kezdve (bizonyos településeken korábban is) változtattak a bejegyzési sablonon.138 A korábbi „egy oldal egy bejegyzés”-elvén felépülő könyveket felváltották a két oldalon terpeszkedő táblázatok, amelyekbe hat halálesetet lehetett regisztrálni. Ez a változás azt vonta magával, hogy az elhunyt születési helyét már nem tartották fontosnak feljegyezni. Szüleinek is csak a neve, foglalkozása viszont nem került be az anyakönyvbe. így viszont nagyon megnehezült az adott személy születési anyakönyvének visszakeresése, még akkor is, ha Pápa esetében a XIX. század közepétől a bevándorlás meglehetősen kis volumenű volt, így feltételezhető, hogy a század végén a helyi virilislistákon szereplők nem újonnan érkeztek a városba, hanem már itt születtek. Ezeken kívül fontos még megemlíteni azt az azonosítás során felmerülő problémát, hogy azoknak a pápai zsidó polgároknak, akik megélték az 1944-es elhurcolást és a holokausztban vesztették életüket, anyakönyvi bejegyzését megtalálni nagyon nehéz feladat. Áttérve a pápai zsidók gazdasági mentalitását, jelesül az állítólagos kettős morált és a zsidóság sajátos befektetési stratégiáját firtató vizsgálatom forrásaira, elsőként a szóbeli bírósági jegyzőkönyvekről kell szót ejtenem. Kutatásom során a Veszprém Megyei Levéltár Pápai Fióklevéltárában őrzött 1837 és 1848 közötti pápai139 bírósági iratokat használtam fel.140 E szóbeli bíróságok 137 Ez abból a szempontból lehet fontos, hogy a haláleset bejelentése gyakran valamelyik gyerekre vagy közeli hozzátartozóra hárult, így nem csak az elhunyt házastársa és szülei, de adott esetben egyéb rokona is megemlítésre került a halotti anyakönyvi bejegyzésekben. 138 Törvényi változásról nem tudok, úgy tűnik költséghatékonysági szempontból eltekintettek a korábbi szabályozás betűhív betartásától. 139 A bíróság 1842-ig, a külső és belső városrészek korábban említett egyesítéséig a Belsőváros tanácsának bíróságaként működött. 140 A Sombart- és Weber-féle kettős morál és a Hanák által felvetett sajátos befektetési stratégia vizsgálatához azért egy XIX. század eleji forrást választottam, mivel az említett szerzők az- 33 -
