Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 3-4. szám
-s Műhely s-Acta Papensia XXI (2021) 3-4. SZÁM látszik a famíliák hatalmának jelentősége.74 Szó esik még az istentiszteletek helyes módjáról, az idegenek befogadásáról, a mezőgazdasággal és az erdővel kapcsolatos szabályozásokról, a nemesi jómodor mibenlétéről. Az 1790-es évek elején készült, 26 pontból álló falutörvények a jó rend fenntartása mellett főképp az erdők védelmét szolgálták. Az idegeneket engedély nélkül befogadók büntetésre, az idegenek kitoloncolásra számíthattak.75 Szentgál XIX. századi — pontosabban 1848 előtti — jogi helyzetének szempontjából a legfontosabb momentuma V. Ferdinánd kiváltságlevele, amely megerősítette a királyi vadászok privilégiumait, csupán egy feltételhez kötve azt: a nemességüket csak Szentgálon bírják.76 Mindennek ellenére a reformkori sajtóban sorra találhatunk utalást arra, hogy a megyében a szentgáliak kétes nemességét nem fogadták el, mondván: egy nemes nem fizethet adót. A megyei tisztújítások és követválasztások alkalmával a Veszprém megyei nemesek hangadói arra hivatkoztak, hogy „csak az választhat, ki választathatik is” — az viszont csak az országos nemesek kiváltsága.77 Mivel „sem a privilégiumok nemesi jellegének egyértelmű elismerése nem történt meg, sem az országos nemességgel rendelkezők nem tekintették a szentgáliakat magukkal egyenrangúnak”, azok görcsösen ragaszkodtak territoriális nobilitásukhoz, amellyel el akarták határolni magukat az alsóbb, nem kiváltságos társadalmi rétegekétől. Ezért is próbálták pénztárcájukhoz mérten külső jegyekkel is szimbolizálni nemességüket: vadászpuska, tarisznya, kucsma viselésével, családnevük y-os végződésével.78 A KONFLIKTUSOK GENEZISE ÉS MANIFESZTÁLÓDÁSA Nagyvázsony és Szentgál társadalmi viszonyainak, jogi státusának és történelmi hagyományainak különbözősége nyilvánvaló, mégis úgy gondolom, 74 A református elöljárók hatékonyan képviselték a közösség érdekeit a katolikus egyházat újjászervező Padányi Biró Mártonnal szemben. 1748-ban pl. megakadályozták, hogy a plébános a katolikus halottat eltemesse. A halottat ellopták és saját lelkészükkel temették el. A városlődi plébánosnak nem engedték meg, hogy magánházban misézzen. Horváth Ferenc katolikus lakost kiűzték a faluból. PEHM 1934.179., 221-223. 75 MNL VeMLV. 402.a.aa. Statútumok, falutörvények. A rendtartás az erdők pusztítását megakadályozni kívánó 1790/91. évi 57. te. végrehajtására készült 1791-ben vagy a következő években. Szövegét közli: BOROSS 2018. 187-191. 76 MNL OL A 57. Magyar Kancelláriai Levéltár. Libri regü / Királyi könyvek, 66. kötet, 360-361. 77 SZÁZADUNK 1841b. 141-145. 78 MAKSAY1973. 31-32., a szentgáliak vadászati szokásairól és eszközeiről: VAJKAI 1959. 32-39.-= 416 =■