Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)

2021 / 3-4. szám

-a Műhely s-Acta Papensia XXI (2021) 3-4. SZÁM

Zichy családból kerültek ki — ezáltal a gr. Zichy Domonkos veszprémi püspök is jókora földterületet birtokolt.42 A család összesen 7 településen rendelkezett számottevő birtokokkal, amelyeken részlegesen vagy teljes egészében földesúri joghatóságot gyakorolt. Ezek: Ajkarendek, Herend, Kislőd, Kisvázsony, Nagyvázsony, Németbarnag, Városlőd. A Zichy-birtokok a nagyvázsonyi uradalomhoz tartoztak. Kivételesnek mondható Herend esete, mivel itt a szentgáli nemeseknek (királyi vadászoknak) is jelentős területi érdekeltségük volt.43

A következőkben csak a 2000 fő feletti településekkel, vagyis Nagyvázsonynyal és Szentgállal foglalkozom részletesebben.

Érdemes közelebbről megvizsgálni a két település nemzetiségi és vallási öszszetételét, amihez az 1881-es népszámlálás adatait használtam fel.44 A táblázatban csak a magyar és a német, valamint a római katolikus és a református adatokat közlöm, mivel a települések kapcsán ezek az adatok érdemlegesek.

1. táblázat

A két legnépesebb település nemzetiségi megoszlása

Település neve

Össznépessége

Magyar

Német

Nagyvázsony

2367

(100%)

1143

(48,28%)

II42

(48,24%)

Szentgál

3764

(100%)

3476

(92,34%)

158

(4,19%)

Nagyvázsonyban 1983 római katolikus (83,77%) mellett 108 (4,56%); Szentgálon 2292 református (60,89%) mellett 1316 római katolikus (39.96%) élt. Ezen kívül mindkét helységben kis számban éltek még izraeliták és evangélikusok.45

Megállapítható a táblázatból, hogy a kerületben központi szerepet betöltő Nagyvázsonynál Szentgál jóval népesebb, vagyis a centrum kiválasztásában a népsűrűség nem volt döntő tényező. Annál inkább az elhelyezkedés és

42 Gróf Zichy Domonkos (Bécs, 1808. július 21. - Major, 1879. október 30.) 1841-től rozsnyói, 1842-től 1849-ig veszprémi püspök. 1845-1846-ban egyházlátogatást végzett. 1848 őszén várható letartóztatása elől Bécsbe menekült, 1849-ben lemondott, utána visszavonultan élt. MESZLÉNYI 1941. 5-14., VARGA 2014-1108-1109.

« FÉNYES 1851. II. 102.

44 1881-es NÉPSZÁMLÁLÁS 1881. 355-360.

45 NÉPSZÁMLÁLÁS 1881. 355-360. A néprajzi kutatás szerint a szentgáli 54 vadász famíliának és a közbirtokosságnak is meg volt a maga „házi zsidaja”. A vallási ellentétek elsősorban társadalmi okokra vezethetők vissza: a törzsökös, régi kiváltságos réteg református volt, míg a munkát vállaló szegények a katolikusok (részben a környező német községek katolikusai) közül kerültek ki. VAJKAI 1987. 41-42.

411 =-