Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 3-4. szám
OROSZ BÁLINT Nagyvázsonyi képviselőválasztás kövekkel és botokkal (1861) SZENTGÁL POLITIKAI SZEREPE A VÁLASZTÁSOKON1 REFORMKORI MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN az Országgyűlési választások és a megyei tisztújítások a megyei nemesség számára kiemelkedő fontosságú politikai események voltak. Ezen alkalmakkor számtalanszor előfordultak választási visszaélések, a politikai kultúra szerves részét alkotta a korteskedés. A választások bizonyos fokú katonai szervezettséget igényeltek annak érdekében, hogy a választók rendben és kellő létszámban vonuljanak a választási székhelyre és ott a kiválasztott jelöltre adják le a szavazatukat.2 A nemesi tömegek mozgósítása, a potenciális szavazók szállítása, elszállásolása, étellel-itallal történő ellátására és szavazatainak megvásárlása egy-egy nagybirtok évi tiszta jövedelmének megfelelő beruházást jelentett.3 A korteshadjáratok következményeiért sokszor az elszegényedett és bárdolatlan kisnemességet tették felelőssé. Manipulálásukkal és megvesztegetésükkel a kortesvezérek könnyűszerrel befolyásolhatták a vármegyei választások eredményeit.4 A kisnemesség szerepe választások alkalmával különösen 1819-től vált jelentőssé, hiszen ekkortól fogva helytartótanácsi rendelet tiltotta a ponderális (közfelkiáltásos) szavazást több jelölt esetén, ezért csak az egyenkénti voksolás számított jogszerűnek.5 Ettől fogva minden egyes törvényes (és bizonyos esetekben törvénytelen) szavazatnak jelentősége volt. 1A Nagyvázsonyi képviselőválasztás kövekkel és botokkal (1861) c. OTDK-tanulmány a Szegedi Tudományegyetemen készült 2020-ban Deák Ágnes témavezető irányításával, Hudi József külső konzulens közreműködésével. Hathatós segítségüket ezúton is köszönöm. 2 DOBSZAY 2019. 80-83. 3 Uo. 91. 4 DOMBÓVÁR] 2011. 3-4. 5 KÓSA 2001. 173. 403
