Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 3-4. szám
-s Műhely =Acta Papensia xxi (2021) 3-4. szám Megjegyzem, a Jákóban élő birtokos Madarász Lajos (1815-1868) másik testvére Madarász László volt, aki az 1847-48-as országgyűlésen Somogy megye követeként jelent meg, tagja volt az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, s ő volt a kezdeményezője a Habsburg-ház trónfosztásának. Máshol meg azt írja Madarász: „Én e négy évnek legnagyobb részét gazdálkodva, Somogybán töltöttem. Szórakozást Kaposvárott az ügyvédkedő Kovachich (...) és Jákóban ismert vérem és barátim körében találtam. Itt az alkotmányos szabadsághoz hű régibb barátim és Csépán Antal az 1861-ik évi alispán, és öccse Csépán József, Pál András és Madarász Lajossal elvitatkoztunk, most már ez utóbbiak megszűntek hallgatni a horvát kapcsolt részek felőli ágyú megdördülését, s vágyták a kiegyezhetést áldozatok árán is, s nem győzték csodálni hitem törhetetlenségét, hogy a németnek, bármint erőszakoljon is, nincs jövendője.’*0 Eötvös Károly édesapjával 1856-ban fordult meg Jákóban, ahol Madarász Lajos előkelő birtokost, rokonukat látogatták meg. Ekkor toppant be Madarász József, akit a fogság sem tört meg. Bámulták „erélyét, vidámságát, törhetlenségét”. Látszott rajta, hogy „Az isten is ellenzékinek teremtette.”80 81 A közéletbe való visszatérését követően Csépán Antalt a megyegyűlésen 1861-ben közfelkiáltással másodalispánná választották, majd 1865-ben első alispánná lépett elő. Ettől kezdve több mint két évtizeden át, 1889-ig töltötte be a tisztséget. A kiegyezés után jórészt az ő irányításával alakult át alkotmányos, polgári intézménnyé a hagyományaira oly büszke Somogy vármegye. 82 esztendősen vonult vissza, ám népszerűsége azt követően sem csökkent. Csépán Antalt ott találjuk az első magyar katonai hetilap, A honvéd előfizetői között (1867). Ő vezette 1870-ben azt a Somogy vármegyei küldöttséget, amely a vértanúhalált halt első felelős miniszterelnök, gróf Batthyányi Lajos hamvainak ünnepélyes újratemetésén vett részt. 1872-ben a Deák-párt színeiben képviselőnek szerették volna választani. 80 Uo. 348. 81 EÖTVÖS Károly: Madarász Józsefről (1899). = Uő.: Magyar alakok. Budapest, é. n. [1909] 270-279. 393
