Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
-= MŰHELY s-Acta Papensia XXI (2021) 1-2. SZÁM uradalmának központjában megtelepült közösségről van szó, amelynek tagjai dominánsan kereskedelemmel (javarészt a város adottságaiból következően termény-, borkereskedelemmel) foglalkoztak. A pápai zsidóság betelepülésének üteme és foglalkozásszerkezeti tagolódása többé-kevésbé megegyezett Hidas I. Péter több vármegye és város adatainak egybevetésével végzett összehasonlító kutatásában felvázoltakkal.128 A helyi kereskedők belső tagolódása (legalábbis a század közepén, amikor erre pontos adataink vannak) pedig hasonló módon alakult, ahogy azt például Hanák Péter már citált tanulmányában lefesti, a házalók és hajhászok, azaz árufelhajtók tömege felett szatócsok szélesebb, valamint a leggazdagabb kereskedők szűk rétege foglalt helyet, utóbbiak közvetítették a pápai uradalom áruit a győri nagykereskedők felé.129 Bár a XIX. század második felében a pápai gazdaság, a helyi ipar és kereskedelem nehézségekkel küzdött, a városi zsidó kereskedők és iparosok jelentős lokális gazdasági szerepüket megőrizték, többen közülük a városi elit tagjai lettek. Ezek mellett azért választottam Pápát vizsgálati terepként, mivel — mint azt már korábban említettem — a páriakapitalizmus hanáki elméletét valamilyen formában érintő empirikus kutatások elsősorban a „nagyokra”, az ország jelentősebb pénzembereire, főként a pesti zsidó kereskedőkre és hitelezőkre koncentráltak. Be kell vallanom, egy körülmény erősen választásom ellen szól: Pápa forrásadottságai messze állnak egy történész vágyálmaitól. Ez megnehezíti a kutatást, bizonyos hézagok vagy esetenként tátongó lyukak betömését teszi lehetetlenné, amiket kellően óvatos fogalmazással igyekszem láthatóvá tenni. Mielőtt azonban hozzálátnék forrásaim elemzéséhez, érdemes röviden bemutatni azokat és a bennük rejlő lehetőségeket. FORRÁSOK Kutatásom során alapvetően 5 fajta forrást használtam fel. A már korábban említett csapásirányok szerint csoportosítva ezeket: a mobilitás vizsgálatához pápai újságokat, anyakönyveket és virilislistákat használtam. Az üzleti szellemiség (kettős morál, befektetési stratégia) megragadásához bírósági jegyzőkönyveket és kisebb részben közjegyzői iratokat vettem igénybe. 128 A kereskedők számaránya a pápai zsidóságon belül az 1840-es években tulajdonképpen megegyezett a Hidas által 1846-ra vonatkozólag megállapított százalékokkal, az iparosok aránya viszont mintegy 10 %-kal elmaradt a Hidas által mértektől. HIDAS 2009. 496-502. 129 JAKAB 2014. 238-239.-= 28 =-
