Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
MŰHELY s-Acta Papensia XXI (2021) 1-2. SZÁM A pápai zsidó társadalom felépítése — a Jakab Réka által feltárt elszórt adatok alapján — alapvetően megfelelt annak a képnek, amelyet a szakirodalom az ország zsidó lakosságáról általánosságban megrajzolt. A betelepülők elsősorban a földesúri haszonvételek bérbevételével, kereskedelemmel és ipari tevékenységgel, illetve ezek különféle kombinációjával keresték a kenyerüket. Jellemzően zsidó lakosok bérelték az uradalmi pálinkafőzdéket, kereskedtek a párlatokkal. Ugyancsak főként izraeliták foglalkoztak viasz- és gyertyaárusítással, valamint hamufőzéssel. A zsidó mészárosok a XIX. század elejére társaságba tömörültek, és testületileg bérelték a város és az uradalom mészárszékeit.118 Mint korábban láthattuk a zsidók iparűzését korlátozó törvények nem feltétlenül érték el céljukat. Pápán — ahogyan azt korábban már említettem — a város katolikus céhei mereven elzárkóztak a más felekezetűek felvételétől, ez azonban csak annyit jelentett, hogy például a zsidó kézművesek kontárként dolgoztak. Bár elviekben 1813-tól zsidók számára is lehetővé vált céhek alapítása, Pápán csak egy esetben, az izraelita szabók próbálkoztak ilyesmivel 1834-ben. Bár számuk jelentős volt, az alapításhoz remekelniük kellett volna, amit a helyi szabó céh nem engedett. Végül kompromisszumos megoldás született, 1837-től a céh zsidó mestereket is felvett soraiba.119 Egy 1828-as összeírás alapján a zsidó családfők mintegy 10%-a foglalkozott iparral, 1843-ra arányuk valamelyest nőtt, de továbbra is jelentősen elmaradt a kereskedőkétől.120 A kereskedők kétségtelenül a pápai zsidóság domináns foglalkozási csoportját képezték, arányuk a valamilyen foglalkozást űző helyi zsidók között 1828- ban 30% körül alakult,1211848-ra azonban majdnem elérte az 50%-ot. Ez utóbbi évben a zsidóösszeírás által feltüntetett 722 foglalkoztatottból (ami a teljes pápai zsidó lakosság mintegy negyedét jelentette) 355 volt kereskedő vagy annak segédje.122 123 Jakab szavaival élve „a város kereskedelmi életének minden szintjén aktívan jelen voltak. ’h23 Pár vagyonosabb, főként termény- és állatkereskedő mellett a csoport derékhadát a kisebb boltosok és szatócsok, valamint a házalók adták. A XIX. század első felében a kereskedelmen belül a gabonával és liszttel való üzletelés volt a legnépszerűbb — nyilvánvalóan szoros összefüggésben Pápának az Esterházy-uradalomban betöltött központi szerepével és a város 118 JAKAB 2014.168-181. 119 JAKAB 2014. 201-202. 120 EPERJESSY 1990. 79-80., HUDI 1995b. 109-110. 121 EPERJESSY 1990. 80. 122 JAKAB 2014. 51., 238. 123 JAKAB 2014. 182. 26 =-
