Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)

2021 / 1-2 szám

-£ Szemle =­Acta papensia xxi (2021) 1-2. szám lélek voltunk valamennyien. Ezek az emberek távol álltak a politikától, távol álltak minden evilági előítélettől, keresztények voltak, szent, istenkereső nép­ség!” — fogalmazta meg az itt eltöltött időben megtapasztalt testvériségről gon­dolatait, amelynek számtalan jelével találkozott. Innen érkezett 1981. augusztus 23-án Gyimesfelsőlokra, a „patakok orszá­gába”, küldetésének máig meghatározó helyére. Itt az igehirdető, lelkeket gon­dozó Isten szolgájából nagyszámú, buzgó katolikus híveinek iskolaépítő papja is lett. Lélekemelő volt a gyimesi emberrel való találkozása. A sok gyermek látványa olybá tűnt, „mint Isten trónja előtt illatozó virágcsokor”. Ugyanilyen feledhetetlen élményt jelentett a paptestvérek felkeresése is, mint a húsz gyer­mekes családból való Dani Gergelyé, vagy a tréfacsináló Kiss Andrásé. Már gyimesi küldetésének elején rávette híveit, hogy az elsőáldozók a régi viseletbe öltözzenek. A kezdeti vonakodás után meghatódva nézte a közösség a gyönyörű, hagyományos ruházatot öltött gyermekek bevonulását a temp­lomba. Ezt követően minden ünnepen örömmel vették fel újra a jövőnek meg­mentett viseletűket. A hagyományok felélesztésének ez a módja természetessé lett, ami erősítette magyarságtudatukat. A templomi zene és énekkultúra gaz­dagításával pedig a népi vallásosság megőrzött emlékei a közösség művelődé­sében megint megfelelő helyükre kerültek. 1990 Pünkösdjén — negyven esztendei szünet után — ismét zarándokok so­kasága érkezett a csíksomlyói ősi magyar kegyhelyre. Ekkor fogalmazódott meg a gyimesfelsőloki római katolikus líceum terve is, a „Sziklára Épített Ház” gondolata, a debreceni KÉSZ hathatós támogatásával. Ugyanekkor a helyiekkel összefogva egy közösségi és lelki központként szolgáló ház építésébe kezdtek a római katolikus egyház telkén, amely alkalmasnak ígérkezett zarándokok be­fogadására is. 1993-ban létrejött az alapítvány a költségek fedezésére, de felve­tődött egy iskola létesítésének gondolata is, hiszen a nehéz anyagi körülmé­nyek között élő családok tehetséges gyermekei magyar nyelvű középiskolába nem juthattak el. így született meg a líceum terve, majd miután Berszán Lajos Bukarestben a Szentlélek segítségével az építéshez szükséges engedélyt is ki­járta, 1993-ban immár letehették az alapkövet. A debreceniek továbbra is tá­mogatták az ügyet. A terveket Haranghy Sándor debreceni mérnök készítette, debreceni fiatalok és felnőttek 1993-ban, 1994-ben önkéntes munkával vettek részt az építésben, de sok felajánlás érkezett Magyarországról, az Illyés, az Apáczai, a Mocsáry Lajos Alapítványoktól, azonban a legnagyobb támogató továbbra is a debreceni KÉSZ maradt. Az iskola névadója Árpád-házi Szent Erzsébet lett. 1994-ben megkezdődött ugyan a tanítás, de az órák a község klubtermében folytak, a diákok pedig az építkezés befejezéséig a plébánián laktak. 1996-ban viszont már beköltözhettek a kollégiumba. Az iskola felszentelésére 1998-ban, az első végzős osztály balla­gásán került sor. Tanulságos, ahogy az ünnepelt visszatekint a kezdeti- 227 =-

Next

/
Oldalképek
Tartalom