Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
-= MŰHELY 3-Acta Papensia XXI (2021) 1-2. SZÁM GAZDASÁGI SZELLEM ÉS MOBILITÁS Most, hogy megismerkedtünk a páriakapitalizmus-elméletének keletkezéstörténetével, és megvilágítottuk a tézis néhány kritikus pontját, itt az idő elgondolkozni azon, milyen módon lehetséges az elmélet empirikus ellenőrzése, lehetséges-e egyáltalán. Erre ugyanis a teóriának sem németországi, sem magyarországi megfogalmazói nem tettek kísérletet. Véleményem szerint három ponton érdemes kísérletet tenni az elmélet helytállóságának tesztelésére. Az első vizsgálati lehetőségként kínálkozik Hanák azon megállapítása, amely kontinuitást feltételez a XIX. század első felének tehetős zsidó terménykereskedői, illetve ugyanezen évszázad végének iparmágnásai között. Vajon valóban így volt-e? Mint a kritikai megjegyzéseknél láthattuk, ennek cáfolatára is találhatunk példákat a szakirodalomban. Az általam ismert kutatások csak a nagyon vagyonosok körében vizsgálódtak, valószínűleg részben a bőségesebb forrásbázis, részben pedig azon egyszerű oknál fogva, hogy a kapitalizmus kibontakozásának ezek a szereplők váltak a leglátványosabb és legbefolyásosabb figuráivá. Az, hogy a kisebb, vidéki kereskedők, iparosok és hitelezők sorsa (és azon belül is a zsidóké) hogyan alakult a század folyamán, tudomásom szerint nem tartozik a hazai történeti kutatások felkapottabb témái közé.91 Dolgozatom szempontjából azonban ez már csak azért sem lényegtelen kérdés, mivel Hanák — ahogyan azt fentebb röviden be is mutattam — egy komplett zsidó kereskedelmi hálózat létezéséről írt, aminek a nagykereskedők csak a csúcsát jelentették; nagyon fontos szerep hárult viszont a köztes lépcsőfokon álló közvetítő kereskedőkre. A következőkben kísérletet teszek arra, hogy megvizsgáljam, hogy egy dunántúli kisvárosban, Pápán hogyan alakult a századvég helyi gazdasági elitjének és felmenőiknek foglalkozási mobilitása. Volt-e személyi kapcsolat a századvég vagyonos zsidó polgárai és a korábbi gazdag pápaiak között; családjaik olyan úton jutottak-e be a helyi elitbe, ahogyan azt Hanák leírja. Ez esetben 91 Természetesen születtek a témát érintő tanulmányok, monográfiák. Benda Gyula a keszthelyi társadalom roppant részletes vizsgálatát végezte el az 1740-1849 közötti időszakban. BENDA 2008., különösen: 219-231. - A 19. század első felének városi kereskedőit és külön a zsidó kereskedőket vizsgálta a különböző összeírások tükrében EPERJESSY1990., különösen: 76-86. Bognár Bulcsu a dualizmuskori szombathelyi gazdasági elit körében végzett kutatásokat a virilis jegyzékek alapján. BOGNÁR 2002., BOGNÁR 2004. Kaposi Zoltán a kanizsai kereskedőket vizsgálta felekezeti bontásban az 1690-1848 közötti időszakban. KAPOSI 2003. 20
