Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)

2021 / 1-2 szám

Kisebb közlemények 3-Acta Papensia XXI (2021) 1-2. SZÁM

lovaik legeltetésére is. Az itatáshoz a vizet elsősorban a Sóstó adta, melynek halát halászhatták, vízi madarait vadászhatták is a katonák. Korábban már említettük, hogy itt ütött tábort 1491-ben a várat ostromló magyar király, II. Ulászló; azután 1543 júliusában a portyázó török sereg. Majd ugyanazon év augusztusában — ahogy Vályi András szépen megfogalmazta a szörnyű következményekkel járó eseményt — Szolimán császár megérkezvén számtalan seregével, a Sóstónál szállítá táborba népét.37

3. A török hódoltság utolsó időszakában kezdődtek a kuruc mozgalmak, melyek a XVIII. század elejére is átnyúltak. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején (1703-1711) a hadiszerencse Fejér megye területén hol a kurucoknak, hol a labancoknak kedvezett. A kuruc csapatok Sándor László pápai kapitány vezetésével 1704. január 16-án elfoglalták a várost. Rövidesen, április 9-én Siegbert Heister osztrák császári tábornagy szinte ellenállás nélkül vette vissza a megyeszékhelyt. Ettől az időponttól kezdődően a szabadságharc végéig az egykori királyi székhely császári kézen maradt, polgárságának többsége a császáriakkal szimpatizált. A kurucok többször, így 1706 januárjában megszállták a Székesfehérvár körüli falvakat, és a várost körülzárták. A blokád hol erősebb, hol gyengébb volt. A kuruc csapatok gyűrűje 1707-ben és 1708-ban volt a legteljesebb. A Rákóczi katonái főleg Zámolyon, Lovasberényben, Pátkán, Pákozdon, Csikváron, Seregélyesen, Polgárdiban és Palotán táboroztak. A császári csapatok nagyobb erőkkel időnként át tudták törni a blokádot, és segítséget nyújtottak a városnak.38 Székesfehérvárnak gyors el- illetve visszafoglalása és a településtől általában távolabb megvont blokádgyűrű miatt a Sóstó melletti területet táborozásra - úgy tűnik - nem használták fel. Ennek ellenkezője sem teljesen kizárt. Ezt sejteti Nackel György prépostsági káplán megnyilvánulása. A kurucérzelmű pap 1704 májusában, mikor Forgách Simon kuruc tábornagy serege gyűrű alá vette a várost, két helyi polgárt az ellenállás helyett a meghódolásra igyekezett rábírni. Ennek során a prépostság tetejéről mutatta nekik a falak előtt táborozó katonákat.39 A táborozás közelebbi helyét nem tudni. A hadviselő felek azonban

37 Uo. 656. A XX. századi történetírók a korábbi forrásokra támaszkodva mindezt megismételték. JUHÁSZ Viktor: Székesfehérvár szabad királyi város. Fejér vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város általános ismertetője és címtára az 1931-32. évre. I. Budapest, 1932. 6., JUHÁSZ József: Székesfehérvár eleste és Warkocs György hősi halála 1543-ban. = FSz 4 (1934) 1-2. sz. 8., 10.

38 JENEI Károly: Fejér megye a Rákóczi-szabadságharc idején. = FMTÉ 11. Székesfehérvár, 1977. 8., 11-15., Uő.: Szekeres István kuruc brigadéros. = Uo. 38., FARKAS Gábor: Fejér megye népe a Rákóczi-szabadságharc idején. = Uo. 47-48.

39 MÓRA Magda: Kurucok Székesfehérváron. = FMTÉ 11. Székesfehérvár, 1977. 31.-HE 188 =-