Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)

2021 / 1-2 szám

-s Kisebb közlemények 3-Acta Papensia XXI (2021) 1-2. SZÁM

kora Árpád-kori sírt találtak. A vízmű sóstói telepének északi részén, egy homokbányában pedig ugyanebből a korból három sírra leltek.10

2. Az ismeretterjesztő irodalomban és az idegenforgalmi tájékoztatókban az a közlés található, hogy a székesfehérvári Sóstó első írásba foglalt említése Istvánffy Miklós személyéhez kötődik. Álláspontom szerint viszont, a jelenlegi ismereteink alapján, ez már őt megelőzően, korábban és más által megtörtént. Mégpedig a székesfehérvári vár 1543. évi bevétele előtt keletkezett levelekben. Nagy Tamás fehérvári bíró júliusban többektől, így Podmaniczky Jánostól, Várpalota urától kért segítséget. A levelekben említett helynevek: Föveny, Pátka, Sóstó az, ahol a portyázó török sereg átmenetileg, az ostrom előtt is tábort ütött.11

A Székesfehérvár melletti Sóstó két további, korainak tekinthető említése csaknem azonos időben történt és egyaránt a vár (különböző időpontú) megvívásával kapcsolatos. Mellesleg a Sóstó nevét ekkor leíró két férfiú egyaránt jól forgatta a kardot és a pennát. Egyikük, Istvánffy Miklós (1538-1615) alnádor, jeles történetíró, a magyar Livius.12 Istvánffy A magyarok dolgairól írt históriája c. munkájához az 1590-es években fogott. Első kiadása 1622-ben jelent meg. Istvánffy egyik levelének tanúsága szerint 1605-ben már hosszú évek óta dolgozott történeti összefoglalásán. A Mátyás király 1490. évi halálával kezdődő 38 könyvből álló munkájában akkor már a 16. könyvnél járt. A helyzetet némileg bonyolítja, hogy nála a Sóstó említése először a királyi székhely 1490. novemberi, I. Miksa német-római császár általi elfoglalásához kapcsolódik. A város fekvéséről, védhetőségéről a következőket írta: „Székesfejérvár várasa sáros és tós helyen építtetett, kétfelől való bizontalan mélységű tóval, mely sem lóval, sem gyalog meg nem láboltathatik, vétetik környül, melyek közül egyikének Sós-tó, mely napkeletrűl vagyon, a másiknak neve Ingován, mindkettő a Sár vizébül, mely szintén oly mocsaras és sáros, sásas és nádas.” A belső várost pedig erős fal és a mocsarak vizével mindenkor telt árokkal körülvett árkok eléggé erőssé teszik. Mindez azonban kevés volt. A Miksa kezére jutott Székesfehérvár 1491. évi visszavételéről azt írta Istvánffy, hogy Báthory István hadá10 FEHÉR Géza: A Közép-Duna-Medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Leletkataszter. Budapest, 1962. 71.

11 SINKOVICS István: Székesfehérvár a török támadás előestéjén. = Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár Évszázadai 3. Székesfehérvár, 1977. 26-27.

12 Istvánífy Miklós személyiségének megítéléséhez hozzá tartozik, hogy munkáiban az ítélkezés mércéje a katolikus valláshoz és a Habsburg császárhoz való hűség volt. 1562 és 1568 között Oláh Miklós (1493-1568) esztergomi érsek titkáraként szolgált. A reformáció ádáz ellenségének számított.

179 ^